Figyelő — mérőpontok és határidők

Frissítve: 2026. augusztus 30.

A MIAK elemzéseiben megjelenő konkrét mérőpontok, határidők és teljesítési mutatók egy oldalon — klaszterekbe rendezve, heti frissítéssel. A státuszokat a friss sajtómonitor alapján vezetjük, az új mérőpontokat az új blogokból emeljük be. Ha valami lényeges hiányzik, az azt jelenti, hogy a MIAK még nem elemezte — a hiány önmagában is jelzés.

1. Eljárási sürgetések és jogi határidők

Az oktatási mérőpontok azért kerültek ebbe az eljárási klaszterbe, mert nem tantervi, hanem mérési kérdést tesznek fel: a szeptember 1-jén induló alsó tagozatos reformhoz a tanévkezdésig kellene kimeneti indikátor és 2026 tavaszi referenciaérték, különben a 35 perces óra hatása utólag sem lesz elválasztható az évfolyamok közötti szokásos ingadozástól. A monitorozás felelősének kijelölése ugyanennek a láncnak a második szeme — mérési terv felelős nélkül dokumentum marad —, a féléves területi hatásvizsgálat pedig a harmadik: a rövidebb tanóra ott nyit ellátási rést, ahol a napközi és a kísérő-ellátás amúgy is a legszűkösebb. A klaszter alkotmányos mérőpontjaival ez azonos logikán fut: ott a szavazás elé, itt a tanévkezdés elé kell kerülnie annak a mércének, amelyhez a döntést később hozzámérjük.

2. Kabinet-100-napos rendezések

A kabinet 100 napos rendezéseinek döntő része lejárt anélkül, hogy a hozzá tartozó nyilvános dokumentum megjelent volna. Ez a klaszter ezért ma már nem ütemterv, hanem mérleg: a kinevezési dossziék, az összeférhetetlenség-szűrés és a tárcaközi ügyrendek hiánya nem külön-külön hiba, hanem ugyanannak a mintának a három tünete — a személyi döntés gyorsabb, mint a hozzá tartozó eljárás dokumentálása.

3. EU-kötelezettségek és csatlakozási folyamatok

Az uniós dossziék ezen a héten a naptár felől értek össze: a kormány által vállalt augusztus végi feltételteljesítés a futás napján járt le hivatalos bejelentés nélkül, Costa látogatása pedig már a következő hétéves keretről szólt — vagyis a magyar pozíciót azelőtt kellene megírni, hogy a nettó befizetői front rögzítené a sajátját. Ezért függ össze az itt szereplő három új MFF-mérőpont a visszafordíthatósági vizsgálattal: a forgatókönyv-sávos allokáció-számítás és az öt saját forrásra adott tételes álláspont a tárgyalóasztalra készül, a visszafordíthatósági kimutatás viszont arra a kérdésre válaszol, hogy az így megszerzett forrás feltételeihez kötött garanciák túlélnek-e egy kormányváltást — ha egyszerű többséggel módosítható jogszabályon nyugszanak, nem. Az EPPO-végrehajtási terv elmaradása ugyanennek a hiánynak a legélesebb esete: a csatlakozás benyújtása megtörtént, a működtetéséhez szükséges ügyészi kijelölési rend viszont a 90 napos határidőre sem készült el.

4. Korrupcióellenes intézkedések és vagyonkimentés-blokkolás

Ez volt az a hét, amikor az elszámoltatás végrehajtási oldala láthatóan megindult, az adatoldala pedig láthatóan nem. Négy párhuzamos nyomozás — Paks II 80 milliárd, MÁV-tartozáselengedés, az Orbán Győző–Mészáros szerződések, a Fradiváros 25 milliárdja —, mellettük a lélegeztetőgép- és a Kommentár-ügy; ezzel a kormányfői átvilágítási mérőpont teljesült. Ugyanezen a héten viszont a KEKVA-vagyonleltár, a Szuverenitásvédelmi Hivatal zárómérlege, a diplomata-útlevél szabályrendszer és a 4iG-audit is határidő nélkül maradt, és a Magyar Közlöny könyvvizsgálói leltár nélkül osztotta szét az államosított alapítványi vagyont. A négy nyomozás közös hiánya éppen ez: nem a szándék, hanem a döntési nyom — ezért kerül most egy szakaszba a kötelező írásos indokolás, a 15 napos közzététel kapcsolt féli jelöléssel és az egységes KEKVA-elszámolási protokoll. Az NVVH saját kiválasztásának két elmaradt mérőpontja pedig ugyanezt a mintát viszi be az új hivatalba: a testület, amely mások vagyoni viszonyait fogja vizsgálni, a saját értékelőlapjait tagadta meg.

5. Költségvetési és gazdasági mérföldkövek

A hiánycél 3,7-ről 7,5 százalékra emelése önmagában nem szakpolitikai kérdés — az lesz belőle attól, hogy levezethető-e. Ezért fut össze itt három új mérőpont: a benyújtással egyidejű négyes eredetkimutatás megmutatná, mennyi ered bevételkiesésből, kiadásnövekményből, egyszeri tételből és átsorolásból; a dátumhoz kötött visszatérési pálya nélkül a magasabb hiány nem kivétel, hanem új alapállapot; a 700 milliárdos megtakarítás tételes listája pedig az egyetlen mód arra, hogy a zárszámadásban bárki ellenőrizhesse. A román eset ugyanennek az érmének a másik oldala: 770 millió euróba került, hogy a még nem teljesített mérföldkövek pénzét előre elköltötték — innen a feltételes uniós bevételek külön költségvetési sora. A nyugdíjminimum és a bértanács pedig azt a kérdést teszi fel a kiadási oldalon, amit az MNB-mérőpontok a monetáris oldalon: van-e előre kihirdetett szabály, vagy minden évben újra politikai döntés, hogy az érték megmarad-e.

6. Energiabiztonság és diverzifikáció

A paksi hűtővíz-krízis a héten lezárult — a 3-as blokk újraindult, a fenékküszöb 231 méteren tartja a vízszintet —, és éppen a lezárás teszi mérhetővé, mi maradt szabály nélkül. A válságkezelés többhetes üzemmódra váltása teljesült mérőpont; a hidrológiai N-1 kritérium, a tételes zárójelentés és a kockázati regiszter viszont azt kérdezi, hogy a most szerzett tudás bekerül-e a tervezési dokumentumokba, vagy a következő kisvízi szezonban újra improvizáció lesz. A tárolói mélypont ugyanezt a szerkezetet mutatja a gáz oldalán: amíg a legtöbbet idézett magyar energiabiztonsági adat a tárolói kitöltöttség marad, a valóban döntő tényezőnek — a lekötött tengeri terminálkapacitás futamidejének és árának — nincs mérőszáma. A kőolaj-kivétel hatályvesztési dátuma és a havi kitettségi jegyzék ugyanannak a hiányzó mérőszámnak a két másik oldala.

7. Médiaszabadság és sajtófüggetlenség

A klaszter vezető mérőpontja — a médiaszabadsági kerettörvény — a 120 napos határidőn túlfutott, de nem álló folyamatban: a rendkívüli parlamenti ülés napirendjére került az új Médiatanács, a Független Közmédia Testület jelöltállítása viszont káoszba fulladt, és a szavazás a következő hétre tolódott. Az ok éppen az, amit a klaszter másik két mérőpontja kér: nem volt előre rögzített, törvényi szintű alkalmassági és összeférhetetlenségi szűrő. Egy jelöltről a jelölés után derült ki, hogy egy müncheni bíróság náci karlendítésért elítélte, és a magyar bűnügyi nyilvántartás erről nem tud — ez nem személyi botrány, hanem eljárási hiány: a testületi jelöléshez nem tartozik külföldi ítéletekre is kiterjedő ellenőrzés. A kormányzati önmegtartóztatási kódex ezért nem külön követelés, hanem ugyanennek a hiánynak a másik fele: amíg a jelölési szűrő nem törvényi, a személyi ügyek politikai alkuként dőlnek el.

8. Kulturális finanszírozás és NKA-reform

A KEKVA-megszüntetés jogállami eljárásának mérőpontja azért csúszik és nem maradt el, mert a folyamat érdemi szakaszba lépett — a Magyar Közlönyben megjelent az államosított vagyon minisztériumok közötti szétosztása, egyetlen napon három alapítvány sorsa dőlt el, az MCC oktatási közfeladatait az állam vette át —, de éppen ez a tempó mutatta meg a hiányzó garanciákat. A Kék Bolygó Alapítvány bírósághoz fordult, az MCC-feladatátvétel előzetes hatásvizsgálat nélkül történt, és a vagyonleltár-mérőpont ugyanezen a héten futott ki. A kulturális finanszírozás szempontjából a diszkrecionális csatorna tehát nem szűnik meg, hanem gazdát cserél: ha a megszűnő alapítványi források helyére nem előre kihirdetett kritériumrendszer lép, a KU5 programpont 30 százalék alatti diszkrecionális célszáma 2028-ra elérhetetlen marad. A tanévkezdési mérőpont ezért került egy szakaszba a vagyonrendezéssel: az átmenet minősége azon a ponton mérhető, ahol az érintett intézmények szeptember 1-jén kinyitnak.

9. Honvédelem és európai védelmi pillér

Két új mérőpont-csoport került ide, és ugyanazt a szerkezeti hiányt írja le két léptékben. A SAFE-dossziénál Magyarország aláíratlan szerződéssel áll a második kör előtt, döntési dokumentum nélkül — ezért kellene legalább 30 nappal a szabályok véglegesítése előtt számokkal összevetni a hitelt az alternatív finanszírozással, és ezért mérőpont a hazai beszállítói arány éves jelentése is: a lengyel 90 százalék nem célérték, hanem az a felső referencia, amelyhez képest a magyar arány egyáltalán értelmezhető. A paksi légtérincidens ugyanezt mutatja a másik végén: egy ellopott Cessnára adott Gripen-riasztás a legdrágább válasz egy olcsón betömhető résre — a beléptetési minimumszabvány, a tiltott zónák gépi olvasható adatbázisa és az írásba foglalt eszkalációs lépcső együtt azt döntené el, hány esemény zárulhat le a legalacsonyabb fokon. Mindkét ügyben a közös hiány az, hogy az előzetes döntés írott formája nincs meg — az egyikben a beszerzésé, a másikban a beavatkozásé.

10. Klímaadaptáció és vízgazdálkodás

A hét vízügyi mérlege kettéhasadt, és ez a kettősség maga a mérőpont-probléma. Az egyik oldalon kormányzati sikertörténet: vízmegtartási fordulat bejelentése és a paksi fenékküszöb első ütemének elkészülte. A másikon rendszerszintű kudarc: leállt a Tiszalöki Vízerőmű, a Tisza-tó gyakorlatilag kiszáradt, a Balatonból 260 millió köbméter hiányzik, a fenékküszöb egy szakasza pedig engedély nélkül épült. A fokozatokra bontott, mért kiváltó küszöbökhöz kötött aszályüzemmód éppen azt zárná rövidre, ami itt hiányzik: hogy a beavatkozás ne bejelentésként, hanem előre kihirdetett küszöb átlépéseként induljon. Ezért maradt a klaszter magja változatlan — a vízmérleg-műszerfal, az áramlástani modell a fenékküszöb második szakasza előtt, a vízhasználati prioritási rend és a locsolási tilalom ellenőrzési rendje mind ugyanannak az egy hiánynak a részletei: a mérés és a beavatkozás közötti szabálykapcsolat nyilvánosan nem létezik.

11. Egészségügyi reform és primer ellátás

Az őszi várólistacsökkentő program a klaszter első olyan kormányzati vállalása, amelynél a mérés kérdése még a program indulása előtt eldönthető — és éppen ez a rövid ablak fűzi össze a három új mérőpontot. Kiinduló állapotfelmérés nélkül a listák rövidülése nem lesz elválasztható attól, hogy betegeket adminisztratív okból vesznek le róluk; beavatkozás-szintű adatközlés nélkül a mediánvárakozás intézményi átlagok mögé rejtve követhetetlen; az évi 500 milliárdos többletforrás célonkénti terve nélkül pedig nem derül ki, a pénz a húsz legnagyobb volumenű beavatkozáshoz jutott-e el. A háttér ugyanaz, amit a korábbi mérőpontok jeleztek: a magyar egészségügyi kiadás GDP-arányosan 4,7 százalék, uniós összevetésben tartósan alulfinanszírozott, és a héten két kórházi főigazgató távozott egy napon. Az elszámoltatási és vezetőcserés folyamat éppen abban a vezetői kapacitásban vág, amelynek az adatközlési vállalásokat teljesítenie kellene.

12. Iparbiztonság, munka- és környezetvédelem

Az iparbiztonsági nyilvánosság ezen a héten egyetlen esetre szűkült: az iváncsai akkumulátorgyár százmilliós bírsága augusztus 20-án hiányzó levegőszennyezettség-mérést és be nem jelentett nikkel-expozíciót tárt fel, miközben a teljes körű SEVESO-nyilvánosság mérőpontja lejárt határidővel elmaradt. A mostani szennyezőpont-regiszter mérőpontja ugyanezt a logikát viszi a vízoldalra: az apadás nemcsak vízhiányt jelent, hanem azt is, hogy korábban víz alatt lévő, örökölt szennyezőforrások hozzáférhetővé válnak — az almásfüzitői lúgszivárgás ennek első mért esete. A két mérőpont közös nevezője, hogy a hatósági megállapítás egyszeri eseményként jelenik meg, regiszterként viszont nem: enélkül minden újabb eset a nulláról indul.

13. Kegyelmi reform és elnöki hatáskör-átláthatóság

A klaszter tétje az augusztus 11-i államfőválasztással konkréttá vált: az augusztus 19-én hivatalba lépő elnökre több száz kegyelmi kérvény vár, miközben az elnöki akták kiadásától való korábbi elzárkózás miatt nincs viszonyítási alap ahhoz, milyen gyakorlatot vesz át. Egy jogkör, amelyről nincs éves, számszerű összesítés — hány visszaküldött törvény, hány normakontroll-kezdeményezés, milyen kimenetellel —, dokumentált eljárásból észrevétlenül alakul át diszkrecionális gesztussá. Az első hivatali hetek ezért nem szimbolikusak: az itt kialakuló gyakorlat lesz az a bázis, amelyhez a következő évek elnöki döntéseit egyáltalán mérni lehet.

14. Foglalkoztatás és adatvezérelt munkaerőpiac

A klaszter új mérőpontja a hőségvitát fordítja át munkaerőpiaci adattá: ma nem tudjuk, hány ledolgozott munkaóra esik hőségriadós napra, és mely ágazatokban. Pontosan ez a hiány az oka annak, hogy a kültéri munkavégzés szabályozásáról szóló vita minden nyáron ugyanott kezdődik elölről — kitettségi adat nélkül nem eldönthető, hogy általános szabály kell-e vagy ágazati, és hogy a teher kire hárul ténylegesen. A mutató azért ebbe a klaszterbe illik és nem a klímaadaptációba, mert nem kárértéket mér, hanem munkaidőt: az építőipar, a mezőgazdaság és a logisztika dolgozóinak kitettsége foglalkoztatáspolitikai kérdés, nem meteorológiai.

15. Digitális állam és AI-szabályozás

A Közhang platform indulása azt a kérdést hozza vissza, amelyet a nemzeti konzultációk tizenöt éve nyitva hagytak: mitől lesz egy egyeztetési eszköz visszamérhető, és nem legitimációs kellék. A három új mérőpont ezt három ponton fogja meg. A jogállás és az üzemeltető tisztázása az indulás előtt azt dönti el, milyen jogszabály alapján kezelik a beérkező véleményeket — állami szerv, alapítvány vagy pártstruktúra üzemelteti-e. A kötelező visszacsatolás és a reprezentativitási korrekció azért egy mérőpont, mert önmagában egyik sem elég: önkéntes részvétel mellett a beérkező vélemények nem reprezentatívak, válasz nélkül viszont a részvétel is értelmét veszti. Az algoritmikus összegzés nyilvántartásba vétele pedig a klaszter meglévő AI-mérőpontjaival közös logikán fut — ha egy rendszer eldönti, melyik vélemény kerül a döntéshozó elé, akkor a kiválasztás módszere maga is közügy.

16. Külpolitikai normavédelem és regionális koalíciók

A magyar külpolitikai mérce oszthatóságáról két, egymástól független ügy tett fel ugyanazt a kérdést ezen a héten. Az amerikai szankció a hágai bíróság elnöke ellen szeptember 17-én lép hatályba, és a magyar ICC-tagságot érintő döntések háromhónapos ablakát nyitotta meg; Irán pedig már aszerint válogat, ki csatlakozik az amerikai szankciós körhöz, ami a magyar energiakitettséget közvetlenül árazza be. Mindkét ügyben a MIAK ugyanazt kéri, csak más tárgyban: a döntés szempontrendje kerüljön nyilvánosságra a döntés előtt — az ICC-nél parlamenti eljárásrendhez kötve, a Hormuz-ügyben előre kihirdetett négytételes kritériumként. A hét elmaradt mérőpontja, a kondicionális szövetségi doktrína, éppen ennek az általános változata: e nélkül minden egyes ügyben újra kell megindokolni, amit egyszer elvként is le lehetne írni.

Lezárt mérőpontok (utolsó 30 nap)

A figyelő heti frissítésű, vasárnap 16:00-kor regenerálódik. A mérőpontok forrása a MIAK elemzés-blogjaiban megjelölt konkrét határidők és teljesítési mutatók.