I. rész — Helyzetkép

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2026. október 1-jén közölte: a kormányzati szektor hiánya az első félévben az előzetes adatok szerint 2809,5 milliárd forint volt, ami a bruttó hazai termék (GDP) 6,2%-a. Egy évvel korábban ugyanez 310 milliárd forint, a GDP 0,7%-a volt. A hiány zöme, 2051,3 milliárd forint, az első negyedévben, vagyis még a választás előtt keletkezett. A második negyedévben, a két kormány közötti átmenet idején, 758,2 milliárd forint (a negyedéves GDP 3,3%-a) jött hozzá. A Portfolio számítása szerint a négy negyedéves gördülő hiány 6,3%-ra romlott, ami két és fél éves mélypont. Ez a mutató az utolsó négy egymást követő negyedév együttes egyenlege, amely kiszűri az év közbeni szezonális ingadozást. A KSH ugyanezen a napon tette közzé a legfrissebb jelentést az európai uniós túlzottdeficit-eljárás (EDP — Excessive Deficit Procedure, az EU eljárása, ha egy ország költségvetési hiánya tartósan magas) keretében. Ebben az idei várható hiány 6902 milliárd forint, a 2026. tavaszi jelentés még 4745 milliárddal számolt. Ugyanezekben a napokban Magyarország is benyújtotta az uniós helyreállítási alap (Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, angol rövidítéssel RRF) záró kifizetési kérelmét. A Portfolio szerint a mintegy 10 milliárd eurós keretből eddig 919,6 millió euró előleg érkezett, így a záró értékelés közel 9,1 milliárd euróról dönt. Az Európai Bizottságnak december végéig kell döntenie és fizetnie.

A választás előtti költségvetési örökségről a MIAK eddig több lépésben írt. Májusban a 91 százalékos hiánykeret-felhasználásról, augusztusban a hiánycél tételes levezetéséről, szeptemberben az egyszeri és tartós tételek bontásáról. Az RRF kapcsán havi mérföldkő-nyomkövetőt és külön költségvetési sort javasolt. Az új elem most az, hogy az örökség statisztikailag is lezárult: a KSH negyedéves adata és az EDP-jelentés már hivatalos, uniós eljárásban használt szám.

A MIAK olvasata: a probléma nem csak a hiány nagysága, hanem az időzítés. A választók tavasszal egy olyan költségvetési helyzetről döntöttek, amelynek valódi képe csak fél évvel később, statisztikai utómunkával vált láthatóvá. Ez nem az új vagy a régi kormány hibája, hanem a jelentéstételi rend hiányossága. Magyarországon nincs olyan kötelező, független véleménnyel ellátott dokumentum, amely a választás előtt rögzítené az államháztartás tényleges állapotát.

II. rész — Szakkönyvi megalapozás

A téma három forrásból kap értelmezési keretet. Az IMF (Nemzetközi Valutaalap) 2025 őszi World Economic Outlook jelentése szerint a fiskális kiigazítás hitelességének feltétele a megbízható szabályrendszer, a megfelelő erőforrásokkal működő független fiskális intézmény és az adósság átláthatósága. A jelentés külön figyelmeztet: ha az adatgyűjtő szakmai intézményekre politikai nyomás nehezedik, az a hivatalos statisztikába vetett bizalmat is aláássa. Az IMF egy évvel korábbi, 2024-es World Economic Outlook jelentése a reformok sikerét vizsgálva arra jut, hogy a választási ciklus helyzete befolyásolja a megvalósítást. Meggyőző kommunikációhoz pedig hiteles, független elemző testületek kellenek, például a holland gazdaságpolitikai elemzőhivatal (CPB). Ray Dalio (amerikai befektető, a Principles szerzője) szerint egy vélemény súlyát a gazdája korábbi teljesítménye, azaz bevált vagy be nem vált előrejelzései adják. Ezt a teljesítményt nyilván kell tartani. A három forrás együtt azt mondja: az örökségvita akkor szűnik meg, ha a számok a választás előtt, független ellenőrzés mellett és visszakövethetően jelennek meg. A részletes szakkönyvi tárgyalás — szerzőnként, idézetekkel — a 6.4 Szakkönyvi részletezés szakaszban található.

III. rész — A MIAK konkrét javaslata

A MIAK három mérhető intézkedést javasol. Az első a jövőbeli választásokra szól, a második a félévente megjelenő EDP-jelentésekre, a harmadik az idei RRF-zárásra.

3.1 Választás előtti hivatalos költségvetési jelentés (törvényi szabály 2027 végéig, első alkalmazás a következő országgyűlési választás előtt)

A MIAK azt javasolja, hogy a Kormány nyújtson be törvényjavaslatot az Országgyűlésnek, amely kötelezővé teszi egy választás előtti hivatalos költségvetési jelentés közzétételét. A jelentést a Pénzügyminisztérium készítse el, legkésőbb 60 nappal a választás napja előtt. A Költségvetési Tanács (az Alaptörvényben rögzített, a költségvetés megalapozottságát véleményező független testület) 15 napon belül fűzzön hozzá nyilvános véleményt. A jelentés öt elemet tartalmazzon. Első: a KSH legutóbbi negyedéves egyenlegét és a négy negyedéves gördülő hiányt. Második: a teljes évre várható, uniós módszertan szerinti hiányt és adósságot. Harmadik: a már vállalt, de a költségvetésben nem szereplő kötelezettségeket — azokat a tételeket, amelyeket az idei átvilágítás be nem épített kiadásként talált. Negyedik: a feltételhez kötött, még be nem érkezett uniós bevételeket. Ötödik: a kiadások összetételét, külön mutatva a béreket, a pénzbeli juttatásokat és a beruházásokat. Ez utóbbi azért fontos, mert az idei első félévben a kiadások 2121 milliárd forinttal nőttek, miközben az állami beruházás 311 milliárddal, 21,5%-kal csökkent. A jelentés az ügyvezető időszakra július 24-én javasolt kötelezettségvállalási korlát párja. Az egyik a választás előtti, a másik a választás utáni hónapokat teszi átláthatóvá. Az IMF elemzése szerint (lásd 6.4.2) a független, hiteles elemzés a választási ciklusban is megtartja az érvek súlyát. Ez a G1 adatvezérelt költségvetési és a G15 anticiklikus programpont alkalmazása a választási ciklusra.

3.2 EDP-revíziós napló (a 2026. októberi revízióra 2026. november 30-ig, utána minden áprilisi és októberi jelentéssel)

Az EDP-jelentés évente kétszer, április és október elején készül, és a teljes évre várható hiányt is tartalmazza. Az idei két jelentés között a 2026-os hiány várható értéke 4745 milliárdról 6902 milliárd forintra, mintegy 2000 milliárddal nőtt. A tavalyi GDP-adat felfelé, az idei lefelé módosult, a társadalombiztosítási alapok várható egyenlege pedig 349 milliárdos hiányból nullszaldóra javult. Hogy ebből mennyi a gazdasági környezet változása, mennyi az új kormány döntése és mennyi a tavasszal még nem látott, örökölt tétel, azt a jelentés nem bontja meg. A MIAK azt javasolja, hogy a Pénzügyminisztérium minden EDP-jelentéshez tegyen közzé egy géppel olvasható eltérés-táblát az előző jelentéshez képest. Négy oszlopa legyen: makrogazdasági revízió, új jogszabály vagy kormánydöntés, korábban be nem épített tétel, statisztikai átsorolás. Az első ilyen táblát a tavaszi és az őszi 2026-os jelentés közötti különbségre november 30-ig érdemes elkészíteni. Később a napló idősorrá áll össze, és megmutatja, melyik kormány előrejelzései álltak közel a valósághoz. Dalio elve szerint (lásd 6.4.3) a hitelességet a nyilvántartott korábbi teljesítmény adja, nem a mindenkori állítás. Ez a G19 programpontban szereplő döntéshozói előrejelzés-nyilvántartás közvetlen alkalmazása.

3.3 Tételes RRF-záróelszámolás és frissített hiánypálya (a Bizottság döntését követő 30 napon belül, legkésőbb 2027. január 31-ig)

A havi mérföldkő-nyomkövetést a MIAK augusztusban már javasolta; a záró kérelem benyújtásával most az utolsó lépés következik. A Bizottság december végéig tételesen ellenőrzi a mérföldköveket. Ha valamelyiket nem tartja kielégítően teljesítettnek, a kifizetés egy része elmaradhat, és december után RRF-kifizetés már nem teljesíthető. A MIAK azt javasolja, hogy a Kormány a döntés után 30 nappal tegyen közzé záróelszámolást. Ebben szerepeljen mérföldkövenként a Bizottság megállapítása és a kifizetett vagy visszatartott összeg. Szerepeljen az is, hogy a már elindított projektek közül melyek folytatódnak hazai forrásból, és ez mennyi többletkiadás. Végül azt is mutassa meg, hogyan változik ettől a 2026-os hiány és a 2027-es pálya, és a kiesést adósságból, kiadáscsökkentésből vagy bevételből pótolják-e. Az uniós tárgyalások szempontjából a záróelszámolás akkor is hasznos, ha a döntés vitatott. A mérföldkövenkénti nyilvános kép megmutatja, hol érdemes ügyalapú szövetségeseket keresni a következő uniós keretek tárgyalásánál. Az IMF (lásd 6.4.1) éppen azt hangsúlyozza, hogy a kiigazítás hitelességét az adósság átláthatósága alapozza meg. Ez a G23 adósság-fenntarthatósági és a KP17 ügyalapú uniós koalícióépítési programpont alkalmazása.

A három intézkedést egy elv köti össze: a költségvetés állapota ne vita, hanem nyilvántartás tárgya legyen. A választás előtti jelentés a kiinduló állapotot rögzíti, a revíziós napló a változásokat magyarázza, a záróelszámolás pedig a legnagyobb külső bizonytalanságot zárja le. Így a következő kormányváltáskor a számokról már nem kell vitatkozni, csak a válaszokról.

IV. rész — Várható hatások és kockázatok

Dimenzió Várható hatás Kockázat
Költségvetés A választás előtti hónapok kiadásbővülése a választás előtt látható; a kampányidőszaki költekezés politikai ára nő A jelentés maga is kampánytéma lesz; a kormány a 60 napos határidő előtt hozhatja meg a nagy döntéseket
Intézmények A Költségvetési Tanács véleménye a választás előtt is mérce lesz; a vétójog elvesztése után új, nyilvános szerepet kap Elemzői kapacitás nélkül a vélemény formális marad; a Tanácsot politikai nyomás érheti
Statisztika és előrejelzés Az EDP-revíziók oka nyilvános, a kormányok előrejelzési teljesítménye idősorban összevethető A minisztérium a besorolásnál (makró vagy döntés) maga dönt; független ellenőrzés nélkül a tábla szépíthető
Uniós források A záróelszámolás után világos, mennyi forrás jött és mi maradt hazai teherként A visszatartott összeg nyilvános elszámolása politikailag kényelmetlen, ezért késhet
Társadalom A választók tényleges számok alapján mérlegelhetik a költséges ígéreteket A hiányszámok önmagukban riasztóak lehetnek, ha nem jár velük magyarázat

A legfontosabb mérlegelési kérdés a választás előtti jelentés időzítése. Ha túl korán jelenik meg, a kormány utána még költhet; ha túl későn, nincs idő megvitatni. A 60 napos határidő a magyar választási menetrendhez igazodik, de csak akkor működik, ha a jelentés tartalmazza a már vállalt, de még ki nem fizetett tételeket is. A javaslat akkor válik kockázatossá, ha a jelentés a Pénzügyminisztérium saját anyaga marad. Ezért elengedhetetlen a Költségvetési Tanács nyilvános véleménye, és az, hogy a Tanács ehhez elemzői kapacitást kapjon. Ezt a MIAK a július 16-i elemzésében már kérte.

Az RRF-záróelszámolásnál a fő kérdés az, hogy a nyilvános, mérföldkövenkénti kép gyengíti-e a magyar tárgyalási pozíciót. A MIAK szerint nem: a Bizottság döntése decemberben úgyis megszületik, az elszámolás csak azt mutatja meg, mi a következménye a hazai költségvetésre. A kockázat inkább fordított. Ha a kiesés nem jelenik meg tételesen, a hiány 2027-ben megmagyarázatlanul nőhet.

V. rész — Mérhetőség és összegzés

5.1 Mit érdemes követni? (javasolt KPI-k)

A MIAK az alábbi teljesítménymutatókat (KPI-kat, angolul: Key Performance Indicator) javasolja. Ezek javasolt mutatók, nem kormányzati vállalások.

  • A négy negyedéves gördülő hiány. Kiinduló érték: 6,3% (2026. II. negyedév). Érdemes követni, hogy 2027 közepéig tartósan csökkenő pályára áll-e.
  • Az RRF-zárás kifizetett összege 2026. december 31-ig. A tét közel 9,1 milliárd euró. A mutató a kifizetett hányad és a mérföldkövenként visszatartott összeg.
  • Az állami beruházás (bruttó állóeszköz-felhalmozás) féléves értéke. Kiinduló érték: 2026 első félévében 21,5%-os csökkenés az előző évhez képest. A konszolidáció akkor kíméli a növekedést, ha ez a mutató nem csökken tovább.
  • Az EDP-jelentések közötti, meg nem magyarázott revízió aránya. A 2026. novemberi első napló után érdemes nullához közeli értéket célnak tekinteni.

5.2 Összegzés

A MIAK kérése a Kormányhoz és az Országgyűléshez szól. A választás előtti költségvetési örökség most hivatalos szám lett, de fél évvel a választás után. A következő választásra ezt meg kell fordítani. Ehhez törvényi kötelezettség kell egy választás előtti hivatalos jelentésre, független véleménnyel. Kell egy félévente frissülő revíziós napló, és az idei RRF-döntés után egy tételes, forintosított záróelszámolás.

A MIAK alapértékei közül itt az átláthatóság és az elszámoltathatóság érintett. Átláthatóság, mert a választó csak olyan költségvetési állapotról tud felelősen dönteni, amelyet a döntés előtt lát. Elszámoltathatóság, mert az előrejelzések és revíziók nyilvántartása nélkül minden kormány utólag a másikra háríthatja a hiányt. A revíziós napló ezt a hárítást számokkal váltja fel.

VI. rész — Indoklások és további források

6.1 A sajtó keretezése spektrumonként

A balliberális sávban a 444.hu „Hat hónap, mínusz 2800 milliárd forint" című cikke a hiányt egyértelműen az előző kormány kampányköltéseként keretezte. A lap kiemelte a 2121 milliárdos kiadásnövekedést és a beruházások visszaesését. Részletesen bemutatta, mely EDP-mutatókat kellett az új kormánynak átírnia, köztük az idei hiány 4745 milliárdról 6902 milliárdra emelt becslését. A Telex gazdasági rovata a „szent tehenekre", vagyis a kamatstopra (a változó kamatú lakossági jelzáloghitelek kamatának állami korlátozására), a rezsicsökkentésre és az árrésstopra (az alapélelmiszerek kiskereskedelmi árrésének állami korlátozására) összpontosított. Azt kérdezte, meddig tarthatók fenn ezek a 7,5%-os idei hiánycél mellett. Megjegyezte, hogy a kamatstop a szeptember 30-i határidő után is megmaradt, pedig 2022 óta több mint 500 milliárd forint többletköltséget okozott a bankoknak.

A gazdasági sajtóban a Portfolio külön cikkben hozta a negyedéves adatot és a 6,3%-os gördülő hiányt, egy másikban az RRF záró kérelmét. Ez utóbbi szerint minden tagállam határidőre benyújtotta kérelmét, a teljes 573 milliárd eurós keretre. A Portfolio podcastja az adósságfinanszírozás oldalát mutatta: az Államadósság Kezelő Központ idén mintegy 60%-kal emelte a nettó finanszírozási igényt, és változik a lakossági állampapírok szerepe. A közéleti sávban az ATV a rezsivédelemre átcsoportosított újabb 119 milliárd forintról szóló műsorában azt az érvet hozta, hogy ez a pénz jobb helyre is kerülhetne (az összefoglaló a videó nyilvános felvezetőjén alapul). A HVG a 2027-es bértárgyalásokat a költségvetési mozgástér felől közelítette. Eszerint jövőre a kormány a minimálbérnél 6 százalékponttal csökkenti a személyi jövedelemadót (SZJA), cserébe a bruttó minimálbér 10%-nál jóval kisebb mértékben nő. A konzervatív sáv a MIAK sajtómonitorában ezen a napon a témát nem hozta. Ez azért figyelemre méltó, mert az EDP-revíziók tételes magyarázata épp az előző kormány oldalának adna lehetőséget az „örökség" számainak szakmai vitatására.

6.2 Tények és adatok

A kormányzati szektor egyenlege negyedévenként (KSH, 2026. október 1., előzetes adatok; a 444.hu és a Portfolio közlése alapján):

Időszak Egyenleg (milliárd Ft) GDP-arányos
2025. I. negyedév −790 —
2025. II. negyedév +480 —
2025. I. félév −310 −0,7%
2026. I. negyedév −2051,3 —
2026. II. negyedév −758,2 −3,3%
2026. I. félév −2809,5 −6,2%
Négy negyedéves gördülő egyenleg (2026. II. negyedévig) — −6,3%

A 2026. első félévi bevételek és kiadások (KSH):

Tétel Érték (milliárd Ft) Változás az előző év azonos időszakához
Bevétel összesen 19 018,1 +539 (+2,9%)
Kiadás összesen 21 827,6 +2121 (+10,8%)
ebből: munkavállalói jövedelem — +1044 (+23,1%)
ebből: egyéb kiadások — +607 (+15,6%)
ebből: bruttó állóeszköz-felhalmozás (állami beruházás) — −311 (−21,5%)

Az EDP-jelentések közötti fő revíziók a 2026-os évre (444.hu az EDP-jelentés alapján):

Mutató 2026. tavaszi jelentés 2026. őszi jelentés
Kormányzati szektor várható hiánya 4745 milliárd Ft 6902 milliárd Ft
Társadalombiztosítási alapok egyenlege −349 milliárd Ft 0 (nullszaldó)

A Telex szerint a kormány az idei hiánnyal a GDP 7,5%-ában számol. Előzmény a társadalombiztosítási alapoknál: 2025 tavaszán is egyensúllyal számoltak, végül 246 milliárdos hiány lett.

Helyreállítási alap (RRF), magyar záró kérelem (Portfolio, 2026. október 1.): magyar keret mintegy 10 milliárd euró; eddig kifizetett előleg 919,6 millió euró; a záró értékelés tétje közel 9,1 milliárd euró. A Bizottság határideje az elbírálásra és a kifizetésre december vége, utána RRF-kifizetés nem teljesíthető.

6.3 Szakpolitikai vetületek

  • Gazdaság (programpontok) — a választás előtti jelentés mint az adatvezérelt költségvetés eleme (programpont ID: G1), a választási ciklus fiskális kilengéseinek kezelése (programpont ID: G15), az előrejelzési teljesítmény nyilvántartása (programpont ID: G19), az RRF-kiesés adósságpályára gyakorolt hatása (programpont ID: G23);
  • Külpolitika (programpontok) — az RRF-zárás és a következő uniós források tárgyalása ügyalapú szövetségekkel (programpont ID: KP17);
  • Szociálpolitika (programpontok) — a rezsivédelemre fordított, folyamatosan bővülő összegek célzott támogatássá alakítása, hogy a konszolidáció ne a beruházásokon és a rászorulókon csapódjon le (programpont ID: SZ1).

6.4 Szakkönyvi részletezés

6.4.1 IMF: World Economic Outlook 2025

Az IMF 2025 őszi világgazdasági jelentése a fiskális prioritásokról szóló részben a kiigazítás feltételeit sorolja. Ezek között nem csak a kiadások és bevételek szerkezete szerepel, hanem az intézményi háttér is:

„A robusztus keretrendszerek és hiteles szabályok, a megfelelő erőforrásokkal ellátott független fiskális intézmények, a jobb költségvetési kormányzás és az adósság nagyobb átláthatósága kulcsfontosságú a fiskális kiigazítási erőfeszítések szempontjából." (saját fordítás)

A jelentés a kockázatok között külön említi az adatgyűjtésért felelős szakmai intézményekre nehezedő politikai nyomást. Ez szerinte a hivatalos statisztikába vetett közbizalmat is rombolja, és növeli a gazdaságpolitikai hibák esélyét. A magyar örökségvitára alkalmazva: a mostani számok azért zárják le a vitát, mert a KSH negyedéves adata és az EDP-jelentés független, uniós módszertan szerinti statisztika. Ugyanez a hitelesség a választás előtt is elérhető lenne, ha a jelentést a Költségvetési Tanács független véleménye kísérné (3.1). Az RRF-záróelszámolás (3.3) pedig az adósság-átláthatóság legkézzelfoghatóbb idei próbája.

📖 Forrás: IMF: World Economic Outlook — Global Economy in Flux (2025)

6.4.2 IMF: World Economic Outlook 2024

Az IMF 2024-es jelentésének reformokról szóló fejezete azt vizsgálja, mitől valósulnak meg a gazdaságpolitikai reformok. Az elemzés szerint a politikai környezet, például az, hogy egy reformot egy új kormány elején vagy a következő választáshoz közel javasolnak, befolyásolja a megvalósítás esélyét. A konzultáció és a kommunikáció azonban erősebb előrejelzője a sikernek, mint a körülmények. A fejezet hozzáteszi, hogy a hatékony kommunikációhoz bizalmat építő intézményi keret kell. Példaként a holland gazdaságpolitikai elemzőhivatalt (CPB) és az ausztrál termelékenységi bizottságot említi, amelyek hitelesen és függetlenül végeznek és ellenőriznek szakpolitikai elemzéseket. A magyar helyzetre fordítva: a választás közeledtével a költségvetési számok kommunikációja óhatatlanul politikai. Ezért a választás előtti jelentés (3.1) csak akkor ér valamit, ha egy független testület is jóváhagyja vagy kritizálja. Ugyanez a logika teszi szükségessé, hogy a revíziós napló (3.2) besorolásait is külső szereplő ellenőrizhesse.

📖 Forrás: IMF: World Economic Outlook — Policy Pivot, Rising Threats (2024)

6.4.3 Ray Dalio: Principles

Dalio a döntéshozatalról szóló részben amellett érvel, hogy nem minden vélemény egyenértékű. Egy állítás súlyát az adja, hogy gazdájának mekkora a hitelessége, ezt pedig két szempont alapján lehet megítélni: az érvelés minősége és a korábbi teljesítmény. A korábbi teljesítményt Dalio szerint tudatosan követni kell, mert csak így választható el a megalapozott vélemény a puszta magabiztosságtól. Az elvet a MIAK G19 programpontja a gazdaságpolitikára fordítja: a döntéshozók korábbi előrejelzéseit nyilvántartásba kell venni. Az EDP-jelentésekre alkalmazva: ma minden kormány új számokat közöl, de nem kell elszámolnia azzal, mennyire tért el a korábbi becslése a valóságtól, és miért. A revíziós napló (3.2) ezt a nyilvántartást hozza létre. Néhány év alatt kiderül belőle, melyik pénzügyi vezetés becslései voltak megbízhatóak. (A mű jogvédett, ezért a fenti szöveg parafrázis.)

📖 Forrás: Ray Dalio: Principles

6.5 Nemzetközi összehasonlítás

A választás előtti hivatalos költségvetési jelentés több fejlett demokráciában bevett gyakorlat. Ausztráliában a költségvetési őszinteségről szóló 1998-as törvény (Charter of Budget Honesty Act) írja elő a választás előtti jelentést. Ennek alapján a pénzügyi és a költségvetési tárca hivatali vezetői a választás kiírását követő tíz napon belül közzéteszik a választás előtti gazdasági és fiskális kilátásokat (Pre-Election Economic and Fiscal Outlook). A jelentést nem a miniszterek, hanem a hivatali vezetők jegyzik. Új-Zélandon az államháztartási törvény szerint a pénzügyminisztérium hivatala a választás előtt néhány héttel ad ki hasonló aktualizált jelentést. Hollandiában a CPB a választás előtt a pártok programjainak költségvetési hatását is kiszámítja, a pártok önkéntes jelentkezése alapján. Az Egyesült Királyságban a független Költségvetési Felelősségi Hivatal (Office for Budget Responsibility) készíti a hivatalos fiskális előrejelzést, és rendszeresen közzéteszi saját korábbi előrejelzési hibáinak elemzését is. Ez utóbbi közel áll a 3.2 szerinti revíziós naplóhoz. A közös elem mindenhol ugyanaz: a választó a döntés előtt hivatalos, független szakmai felelősséggel jegyzett számokat lát. Magyarországon ezt a szerepet a Költségvetési Tanács véleménye töltheti be, ha megkapja hozzá az elemzői kapacitást.

6.6 Kapcsolódó MIAK-programpontok

Gazdaság

  • G1 — Adatvezérelt költségvetés
  • G15 — Anticiklikus fiskális stabilizátor
  • G19 — Radikális átláthatóság a gazdasági döntéshozatalban
  • G23 — Államadósság-fenntarthatósági keretrendszer

Külpolitika

  • KP17 — Ügyalapú koalícióépítés az EU-ban

Szociálpolitika

  • SZ1 — Célzott támogatások

Javasolt új programpont: Választás előtti hivatalos költségvetési jelentés a Költségvetési Tanács nyilvános véleményével, valamint félévente frissülő EDP-revíziós napló — a Gazdaság területre.

6.7 Források jegyzéke

Sajtóforrások (MIAK sajtómonitor, 2026. október 2. — 2. téma):

Tudásbázis-hivatkozások (szakkönyvek):

  • 📖 IMF: World Economic Outlook — Global Economy in Flux (2025)
  • 📖 IMF: World Economic Outlook — Policy Pivot, Rising Threats (2024)
  • 📖 Ray Dalio: Principles

MIAK-belső anyagok:

Kiegészítő nyilvános adatforrások:

Generálási metaadatok

  • Bemeneti sajtómonitor: MIAK sajtómonitor, 2026. október 2.
  • Generálás dátuma: 2026. október 2. 10:30 CEST
  • Felhasznált tokenek (összesen): ~191000 (becslés; lásd frontmatter tokens_breakdown)

Kapcsolódó korábbi elemzéseink