I. rész — Helyzetkép

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter október 21-én két lakossági energiaprogramról közölt részleteket. Az első az Otthoni Energiatároló Program. Ezt még az előző kormány hirdette meg, és április elején 42 ezer jelentkezőnek ítélt meg vissza nem térítendő támogatást, kifizetés azonban nem történt. A Tisza-kormány a pályázatot úgy módosította, hogy harmadával több, összesen 57 ezer napelemes háztartás kapjon pénzt akkumulátorra. A miniszter szerint így legalább 285 megawatt (MW) új tárolói kapacitás épül, ha minden nyertes a legkisebb támogatható eszközt választja. A kiadások nagyobb részét a 2027-es költségvetés fedezi, a kivitelezési határidő 2027 februárjára tolódott (HVG, 24.hu). A második a 2027-től induló otthonfelújítási program. Ebből 2030-ig mintegy 120 ezer otthon, évente 30 ezer — fele családi ház, fele társasházi lakás — újulhat meg. Családi háznál legfeljebb 15 millió, társasházi lakásnál legfeljebb 5 millió forint támogatás és kedvezményes hitel jár, 500, illetve 200 ezer forint önerő mellett. A keret 600 milliárd forint (ATV, Portfolio).

Ugyanezen a napon a paksi atomerőmű 1. blokkjában kiesett egy turbinagenerátor. A 4. blokk szeptember 18. óta főjavításon van, a 2. blokk tervezett karbantartáson, így az erőmű a 2000 MW-os névleges teljesítményének alig több mint felén, 1012 MW-on termelt (Portfolio, HVG). A magyar másnapi áramár a keddi szállításra megawattóránként 326,5 euróra ugrott, ami 2024 decembere óta a legmagasabb. Másnap Budapestre érkezett a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője, Fatih Birol. A Telexnek adott interjújában az akkumulátoros tárolás bővítését kérte a magyar kormánytól. Kármán András pénzügyminiszter az ATV-ben azt mondta, hogy a rezsivédelmet egyelőre fenntartják, mert a lakásállomány energetikailag korszerűtlen, és a tartós megoldás a szigetelés, a fűtéskorszerűsítés és a nyílászárócsere.

A MIAK április 21-én (Az 5+5 milliós otthonfelújítási program leállítása) a kifizetetlen kérelmek rendezését és energetikai tanúsítvány szerinti célzást kért, augusztus 4-én (Délben a nap tartotta a rendszert, este a szerencse) pedig esti csúcsmérleget és országos tárolási célértéket. Mindkét irányban most született döntés: a kormány kifizeti a régi tárolói kérelmeket, és újraindítja a felújítást. A MIAK olvasata szerint a két program jó irányba mutat, de a bejelentésekben a költés áll a középpontban, nem az eredmény. Nem tudni, hogyan ellenőrzik a vállalt megtakarítást, kik jutnak hozzá elsőként, és hogy a támogatott akkumulátorok segítenek-e az esti áramhiányon, vagy csak a saját háztartásukat szolgálják.

II. rész — Szakkönyvi megalapozás

Három forrás ad keretet a két program értékeléséhez. Nicholas Stern (brit közgazdász, a Világbank korábbi vezető közgazdásza) 2006-os, a brit pénzügyminisztérium megbízásából készült jelentése, a Stern Review szerint a megtérülő energiahatékonysági beruházások is gyakran elmaradnak. Az okok: rejtett és tranzakciós költségek, információhiány, tőkehiány és rosszul illeszkedő ösztönzők. Stern a támogatást akkor tartja indokoltnak, ha célzott, mert különben olyanok is megkapják, akik nélküle is beruháztak volna. A tőkehiányt a szegényebb háztartások jellemző akadályaként írja le. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2021-es Európai Unióról szóló országjelentése szerint az épületek adják az energiafelhasználás 40 százalékát. A felújítás a fűteni nem tudó háztartásoknál egészségi hasznot is hoz, a felújítási rátát pedig legalább meg kell duplázni. A jelentés az új Szociális Klímaalapot is ismerteti, amely a sérülékeny háztartások energiahatékonysági beruházásait segíti. A Világbank World Development Report 2015 jelentése mért hatással mutatja be, hogy a háztartásoknak küldött rendszeres fogyasztási visszajelzés tartósan csökkenti az energiafelhasználást. A jelentés azt is kéri, hogy a programok tervezésébe épüljön be folyamatos mérés és visszacsatolás. A részletes szakkönyvi tárgyalás — szerzőnként, idézetekkel — a 6.4 Szakkönyvi részletezés szakaszban található.

III. rész — A MIAK konkrét javaslata

A MIAK három mérhető intézkedést javasol. Az első a felújítási program eredményét teszi ellenőrizhetővé, a második a hozzáférést és a finanszírozást teszi egyértelművé, a harmadik a támogatott tárolók rendszerszintű hasznát biztosítja.

3.1 Mért megtakarítás a felújításnál: tanúsítvány előtte és utána, kétéves fogyasztáskövetés (a pályázati felhívással, legkésőbb 2026. december 31-ig)

A Portfolio szerint a miniszterelnök bejelentése alapján a támogatás feltétele legalább 30 százalékos energiamegtakarítás lesz. A bejelentésekből nem derül ki, hogyan mérik ezt. A MIAK három elemet javasol a pályázati felhívásba. Az első: minden támogatott ingatlanról készüljön független energetikai tanúsítvány a felújítás előtt és után. A második elem a támogatás kifizetését köti a felújítás utáni tanúsítványhoz. A kedvezményes hitel folyósítása ennek nem lehet feltétele, mert akkor a kivitelezés el sem indulna. A harmadik: a támogatott háztartások hozzájárulásával a program két évig kövesse a tényleges fűtési és áramfogyasztást az elszámolási adatokból. A háztartás évente egyszerű, összehasonlító visszajelzést kapjon a saját fogyasztásáról. A Világbank által bemutatott háztartási energiajelentések (lásd 6.4.3) éppen ilyen visszajelzéssel értek el tartós csökkenést. A tanúsítvány a tervezett megtakarítást mutatja, a fogyasztási adat a ténylegeset. A kettő különbsége jelzi, ha egy kivitelezői kör rendszeresen gyengébb munkát végez, vagy ha a háztartások a jobb szigetelés után melegebben fűtenek. A programot végrehajtó minisztérium évente, először 2027 végén, a 2027-ben befejezett felújításokról tegyen közzé jelentést: hány otthon újult meg, mennyi volt a tanúsítvány szerinti és a mért megtakarítás, és mennyibe került egy megtakarított kilowattóra. A MIAK augusztus 31-i blogja (Lakhatás három fronton) a lezárt programok visszamenőleges, mintavételes auditját kérte az új kiírás előtt. Ez a javaslat azt teszi hozzá, hogy az új programban a mérés már a kezdetektől beépüljön, ne utólag kelljen rekonstruálni. Ez az EP3 energiahatékonysági felújítási program és a K6 épület-energiahatékonysági programpont mérési feltétele.

3.2 Rászorultsági sáv és nyilvános forrástábla (a pályázati felhívással és a 2027-es költségvetési törvényjavaslattal)

A bejelentett feltételek minden pályázónak ugyanazok: családi háznál 500 ezer forint önerő, a támogatáson felül pedig kedvezményes hitel. A Portfolio által idézett október 19-i bejelentés szerint a vissza nem térítendő rész 30–50 százalék, legfeljebb 7,5 millió forint, a többi fix 3 százalékos hitel. A lap szerint a lebonyolító intézmény és a hitel futamideje még nem ismert. Egy alacsony jövedelmű, rossz állapotú vidéki házban élő család számára a több millió forintos hiteltörlesztés akkor is akadály, ha a megtakarított rezsi részben fedezi. Stern (lásd 6.4.1) éppen a tőkehiányt nevezi a szegényebb háztartások fő akadályának. A MIAK két elemet javasol. Az első egy rászorultsági sáv. Az alsó két jövedelmi tizedbe tartozó, illetve a települési lakhatási támogatásban részesülő háztartások a családi házas keret nagyobb részét kapják vissza nem térítendő támogatásként, kisebb hitellel. Az éves keret legalább negyede a legrosszabb energetikai besorolású épületekre jusson. A MIAK április 21-i blogja már javasolta a tanúsítvány szerinti célzást, most ezt kell a konkrét programparaméterekhez igazítani. A második elem a nyilvános forrástábla. A Portfolio emlékeztetett rá, hogy a miniszterelnök a parlamentben 2027-re még 40 milliárd forintról beszélt, a miniszter pedig 600 milliárdos keretről. A forrás — a lap szerint valószínűleg döntően uniós — sem ismert. A Kormány a 2027-es költségvetési törvényjavaslattal együtt tegye közzé, hogy a 600 milliárd forint évente mekkora részben, milyen forrásból és milyen arányban támogatás, illetve hitel. Ha a forrás részben az uniós Szociális Klímaalap, annak célcsoportja eleve a sérülékeny háztartás. A javaslat az SZ1 célzott támogatási és az EP3 adatvezérelt célzási programpont alkalmazása.

3.3 A támogatott tárolók dolgozzanak a hálózatnak is: vezérelhetőségi feltétel és nyilvános várólista (a módosított pályázati feltételekben 2026. november 30-ig, első telepítési jelentés 2027. június 30-ig)

A 24.hu által idézett Klímapolitikai Intézet szerint a napelemes termelés kora délután csúcsosodik, a háztartások viszont kora este fogyasztanak a legtöbbet. A háztartási akkumulátor ezt a különbséget tudja kiegyenlíteni. A kérdés az, hogy kinek a javára. Ha a tároló csak a saját háztartás önfogyasztását növeli, akkor délben a napelem is, az akkumulátor is a saját házat szolgálja. Este pedig a tároló akkor merül le, amikor a háztartásnak szüksége van rá, nem amikor a rendszer a legszűkösebb. A MIAK azt javasolja, hogy a már megítélt kérelmeknél a kivitelezői szerződés feltétele legyen egy szabványos vezérlőegység, amellyel a tároló kívülről is vezérelhető, valamint okos fogyasztásmérő. A háztartás önkéntesen dönthessen arról, hogy egy szolgáltatón keresztül díjazás fejében részt vesz-e a hálózat esti kiegyenlítésében. Stern (lásd 6.4.1) a kistermelés költséghatékonyságának feltételeként éppen a valós idejű piaci ár szerinti értékesítést és az okosmérőt nevezi meg. A javaslat második eleme a várólista. Az eredetileg mintegy 132 ezer pályázóból 57 ezer kap támogatást, a többiek nem tudják, mi lesz a kérelmükkel. A minisztérium tegye közzé, hány kérelem maradt függőben, és milyen sorrendben, milyen feltételekkel kerülhetnek sorra egy következő körben. Ebben előnyt kapjon a hálózati részvételt vállaló háztartás. 2027. június 30-ig készüljön nyilvános jelentés a ténylegesen telepített tárolókról is: darabszám, teljesítmény és tárolókapacitás. A 285 MW ugyanis csak a legkisebb támogatható eszközre számolt alsó becslés. A javaslat a K2 energiaátmeneti terv tárolási elemére és a K7 energiapiaci sokk-reziliencia programpontra épül. Az augusztus 4-i blog az országos tárolási célértéket kérte, ez a javaslat a már megítélt állami pénz rendszerszintű hasznáról szól.

A három javaslatot egy közös elv köti össze: az állami energiatámogatásnak nem a kifizetett összeg, hanem a megtakarított energia és a rendszer esti terhelésének csökkenése a mértéke. A szakkönyvi keret szerint a hatékonysági beruházások elmaradásának okai — tőkehiány, információhiány, rosszul illeszkedő ösztönzők — pénzzel önmagukban nem szűnnek meg. Mérés, célzás és jól megírt feltételek kellenek hozzá.

IV. rész — Várható hatások és kockázatok

Dimenzió Várható hatás Kockázat
Háztartások A mért megtakarítás és az éves visszajelzés tartósabb rezsicsökkenést hoz; a rászorultsági sáv a fűtési szegénységben élőkhöz is eljuttatja a programot A több dokumentum és a kétéves adatkövetés adminisztratív terhet jelent, ami elriaszthat pályázókat
Költségvetés A forrástábla előre láthatóvá teszi az éves terhet; a mért eredmény alapján a következő évek kerete jobban célozható A rászorultsági sáv magasabb támogatási arányt jelent, ezért ugyanabból a keretből kevesebb otthon újulhat meg
Villamosenergia-rendszer A vezérelhető tárolók egy része az esti csúcsban a hálózatot is segítheti, csökkentve a drága import és a gázerőművek igényét A vezérlő és az okosmérő többletköltség; ha a hálózati részvétel díjazása nem vonzó, kevesen vállalják
Építőipar Az előre ismert, évi 30 ezres ütem és a minőségellenőrzés kiszámítható piacot ad Ha a kivitelezői kapacitás szűkös, az árak emelkednek, és a támogatás egy része árfelhajtásként a kivitelezőknél marad

A legfontosabb mérlegelési kérdés a 3.2 javaslatnál van. A rászorultsági sáv drágább egy otthonra vetítve, ezért adott keretből kevesebb felújítás valósul meg. Ez a kompromisszum azért vállalható, mert Stern érve szerint a jómódú háztartások egy része támogatás nélkül is felújítana. Náluk a támogatás nagyobb része potyautas-költség. A rászoruló háztartásnál viszont éppen a támogatás teszi lehetővé a beruházást. A határ ott van, ahol a magas támogatási arány már a gyenge minőségű munkát is vonzóvá teszi a kivitelezőnek. Ezt a 3.1 javaslat kifizetési feltétele és a mért eredmény szűri ki. A 3.3 javaslat kockázata a technikai és jogi részletekben rejlik. A kívülről vezérelhető tároló csak akkor ér valamit, ha a rendszerirányító és az áramkereskedők számára van jogi és piaci keret a kis tárolók összevont igénybevételére. Ennek hiányában a vezérlő felszerelt, de kihasználatlan marad. Ezért javasolja a MIAK, hogy a részvétel önkéntes legyen, a vezérlő pedig már most kerüljön fel. Utólag a felszerelés jóval drágább. A paksi helyzet a három javaslat sürgősségét mutatja. Ha az atomerőmű egyszerre két blokkal áll, és a régió gázerőművei is karbantartáson vannak, minden megspórolt esti kilowattóra számít.

V. rész — Mérhetőség és összegzés

5.1 Mit érdemes követni? (javasolt KPI-k)

A MIAK az alábbi teljesítménymutatók (KPI-k, angolul: Key Performance Indicator) követését javasolja:

  • Mért megtakarítás: 2027 végéig megjelenik-e az első nyilvános jelentés a felújított otthonok tanúsítvány szerinti és mért energiamegtakarításáról; a mért átlagos megtakarítás eléri-e a vállalt 30 százalékot.
  • Rászorulók elérése: a 2027-es támogatott otthonok legalább negyede az alsó két jövedelmi tizedbe tartozó háztartásé, illetve a legrosszabb energetikai besorolású épületé-e.
  • Forrás átláthatósága: a 2027-es költségvetési törvényjavaslattal közzéteszik-e a 600 milliárdos keret éves bontását forrás és támogatás–hitel arány szerint.
  • Telepített tárolók: 2027. június 30-ig hány akkumulátor és mekkora teljesítmény működik ténylegesen a programból, és ebből mekkora rész vesz részt a hálózat esti kiegyenlítésében.

5.2 Összegzés

A MIAK azt kéri, hogy a pályázati felhívásban a 30 százalékos megtakarítás ellenőrizhető legyen: tanúsítvánnyal a felújítás előtt és után, valamint két év tényleges fogyasztási adatával. A szegényebb háztartások kapjanak magasabb támogatási arányt, a Kormány pedig a költségvetéssel együtt tegye közzé a felújítási keret forrását és ütemét. A tárolóprogramban a már megítélt kérelmeknél is legyen feltétel a vezérelhetőség, a függőben maradt kérelmekről pedig készüljön nyilvános várólista. A javaslatok két MIAK-alapértéket érintenek. Az adatvezéreltség azért, mert egy több száz milliárdos program sikerét csak mért energiamegtakarítással lehet megítélni, nem a kiosztott összeggel. Az egyetemes képviselet azért, mert a rezsivédelem kivezetésének előfeltétele, hogy a felújítás azokhoz is eljusson, akiket a legjobban terhel a fűtés költsége.

VI. rész — Indoklások és további források

6.1 A sajtó keretezése spektrumonként

Balliberális sáv. A HVG a tárolóprogramnál az előzményt emelte ki: az előző kormány 42 ezer háztartásnak megítélte a támogatást, de nem fizetett. A lap azt is jelezte, hogy a bővített keret is messze elmarad az eredetileg jelentkezők számától. Egy másik cikkében a paksi blokkok állapotát részletezte. A Telex a Fatih Birollal készült interjúban a globális energiabiztonsági helyzetet és a tárolás szükségességét tette a középpontba. A lap a Roszatommal kapcsolatos kérdésekre adott válaszokat is közölte.

Közéleti sáv. A 24.hu a miniszteri bejelentést a Klímapolitikai Intézet korábbi elemzésével egészítette ki, amely a napelemes termelés és a háztartási fogyasztás időbeli eltérését magyarázza. Az ATV „óriási otthonfelújítási program" keretben, a miniszter közlését követve ismertette a paramétereket. A csatornának adott interjújában Kármán András a rezsivédelem fenntartását is az épületállomány korszerűtlenségével indokolta. Az Index a feldolgozott anyagban a lakossági programokat nem hozta, a témanapon az olajpiaci fejleményekről írt.

Gazdasági sáv. A Portfolio volt a legkritikusabb. A felújítási programról azt írta, hogy egyelőre nem tudni, milyen forrásból és milyen intézményeken keresztül igényelhető, és hogyan jön ki a 600 milliárd forint, ha a miniszterelnök 2027-re még 40 milliárdról beszélt. A lap ugyanakkor az irányt helyesnek nevezte. Paksról a másnapi áramár ugrását és a regionális kapacitáshiányt, a Roszatom kizárásának lehetőségéről pedig a Reuters értesülését hozta.

Kormánykritikus konzervatív sáv. A Magyar Nemzet a lakossági programokkal a feldolgozott anyagban nem foglalkozott. A Paks II-vel kapcsolatban egy szakértői interjúban a finn Hanhikivi-projekt példájával érvelt. A lap szerint a Roszatommal kötött szerződés felbontása Finnországban kártérítési pereket és kieső olcsó áramot hozott. A Mandiner és a Népszava anyagai nem voltak a feldolgozott körben.

6.2 Tények és adatok

Adat Érték Forrás
Otthoni Energiatároló Program, előző kormány 42 000 megítélt támogatás (2026. április eleje), kifizetés nem történt HVG, 24.hu, 2026. október 21.
Módosított program 57 000 háztartás; legalább 285 MW új tárolói kapacitás (a legkisebb támogatható eszközzel számolva) Kapitány István közlése, idézi HVG és 24.hu
Kivitelezési határidő 2027. február HVG, 24.hu, 2026. október 21.
Eredeti pályázók száma közel 132 000 HVG, 2026. október 21.
Országos akkumulátoros tárolókapacitás 2025 vége: 146 MW; 2026 szeptembere: több mint 1000 MW; 2030-ra a mostani 3–4-szerese kellene Kapitány István közlése, idézi HVG
Otthonfelújítási program 2027-től; 2030-ig mintegy 120 000 otthon, évente 30 000 (fele családi ház, fele társasházi lakás) ATV, Portfolio, 2026. október 21.
Családi ház legfeljebb 15,5 millió Ft beruházás, ebből legfeljebb 15 millió Ft támogatás és kedvezményes hitel; 500 ezer Ft önerő ATV, 2026. október 21.
Társasházi lakás legfeljebb 5,2 millió Ft, ebből legfeljebb 5 millió Ft támogatás; 200 ezer Ft önerő ATV, 2026. október 21.
Keret és várható megrendelés 600 milliárd Ft; legalább 1100 milliárd Ft építőipari megrendelés Kapitány István közlése, idézi ATV és Portfolio
Vállalt energiamegtakarítás legalább 30% Portfolio, a miniszterelnök bejelentése alapján
Támogatás és hitel aránya 30–50% (legfeljebb 7,5 millió Ft) vissza nem térítendő, a többi fix 3%-os hitel (az október 19-i bejelentés szerint) Portfolio, 2026. október 21. és 23.
Paksi Atomerőmű, október 21. 1012 MW a 2000 MW-os névleges teljesítményből (4. blokk főjavításon, 2. blokk karbantartáson, 1. blokkban turbinagenerátor-kiesés) Portfolio, HVG, 2026. október 21.
Magyar másnapi áramár 326,5 €/MWh a keddi szállításra (2024 decembere óta a legmagasabb); 263,21 €/MWh a csütörtökire Portfolio, 2026. október 21.
A meglévő paksi blokkok üzemengedélye 2032 és 2037 között jár le; 20 éves hosszabbítás vizsgálata folyik Portfolio (Reuters alapján), 2026. október 21.
Épületek részesedése az energiafelhasználásból (EU) 40% OECD, 2021

6.3 Szakpolitikai vetületek

  • Környezet és klíma (programpontok) — az épület-energiahatékonysági program mérési feltétele (K6), a tárolás mint az energiaátmenet második eleme (K2), az esti szűkösség elleni sokk-reziliencia (K7);
  • Építésügy (programpontok) — az adatvezérelt célzású felújítási program (EP3), a kivitelezési minőség és árak követése (EP4);
  • Gazdaság (programpontok) — az energiaár-sokk felkészültségi terv lakossági eleme (G25); a felújítási keret költségvetési forrástáblája;
  • Külpolitika (programpontok) — a monitor ugyanezen témájában szereplő Paks II-felülvizsgálat és a Roszatom-szerződés kilépési forgatókönyve (KP22); ezt a MIAK június 6-i és augusztus 17-i elemzése tárgyalta, itt csak a kapacitáshiány hátterét adja.

6.4 Szakkönyvi részletezés

6.4.1 Nicholas Stern: The Economics of Climate Change

A Stern Review 17. fejezete azt vizsgálja, miért maradnak el a megtérülő energiahatékonysági beruházások akkor is, ha a szén-dioxid-kibocsátásnak már ára van. A jelentés négy akadályt sorol fel: a rejtett és tranzakciós költségeket (például a beruházás megtervezésének időigényét), a lehetőségekről szóló információ hiányát, a tőkehiányt és a rosszul illeszkedő ösztönzőket. Ezek mellé a döntéshozatal viselkedési és szervezeti tényezőit is számba veszi. A finanszírozásról szóló részben Stern óvatos a támogatással:

„Általában előnyösebb a negatív externáliákat megadóztatni, mint a kívánatos kimeneteleket támogatni." (saját fordítás)

A jelentés lábjegyzete hozzáteszi, hogy a támogatás költségét növeli, ha olyanok is igénybe veszik, akik támogatás nélkül is beruháztak volna. Stern ugyanakkor elismeri, hogy célzott pénzügyi ösztönző indokolt ott, ahol tőkepiaci kudarc van, és ezt kifejezetten a szegényebb háztartásokra vonatkoztatja. A kistermelésről szóló részben azt írja, hogy a háztartási termelők költséghatékonyságának kulcsa a többletáram valós idejű piaci áron történő értékesítése, ennek fontos feltétele pedig az okosmérő. A magyar programokra fordítva két tanulság adódik. A felújítási támogatás akkor hatékony, ha a rászorulókhoz, a tőkehiánnyal küzdő háztartásokhoz is eljut (3.2). A tárolótámogatás pedig akkor szolgálja a rendszert, ha a tároló a hálózat jelzéseire is reagálni tud (3.3).

📖 Forrás: Nicholas Stern: The Economics of Climate Change — The Stern Review (2006), 9. és 17. fejezet

6.4.2 OECD: Economic Surveys: European Union 2021

Az OECD 2021-es, az Európai Unióról szóló országjelentése a klímasemlegesség feltételei között külön tárgyalja az épületeket. Megállapítja, hogy ezek adják az energiafogyasztás 40 százalékát, a felújítási ráta pedig a tagállamokban évi 0,4 és 1,2 százalék között van, ami legalább megduplázandó. A jelentés a felújítás társadalmi hasznát is kiemeli:

„Az otthonok energiahatékonysága jelentős egészségi és jólléti hasznot is hoz a beltéri életminőség javításával, különösen azoknál a háztartásoknál, amelyek jelenleg nem tudják eléggé kifűteni otthonukat." (saját fordítás)

Az OECD szerint hosszú távon az energiahatékonysági beruházások gyakran többet hoznak, mint amennyibe kerülnek: a tulajdonos ingatlanának értéke nő, a lakó energiafogyasztása csökken. A jelentés a Szociális Klímaalapot is ismerteti. Ezt az új, közlekedésre és épületekre kiterjedő uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer bevételeiből finanszírozzák, és a sérülékeny háztartások átmeneti jövedelemtámogatását és energiahatékonysági beruházásait segíti. A magyar programra fordítva: a felújítás legnagyobb társadalmi haszna ott keletkezik, ahol ma a fűtés a legnagyobb teher, és ehhez uniós forrás is rendelkezésre állhat, kifejezetten erre a célcsoportra (3.2).

📖 Forrás: OECD: Economic Surveys: European Union 2021, 2. fejezet

6.4.3 Világbank: World Development Report 2015

A Világbank 2015-ös, a döntéshozatal pszichológiai és társadalmi tényezőivel foglalkozó jelentése az energiafogyasztás csökkentésére is hoz példákat. Egy nagy amerikai programban a háztartások rendszeresen jelentést kaptak saját energiafogyasztásukról, összevetve a szomszédokéval. A jelentés szerint ez átlagosan 2 százalékkal csökkentette a fogyasztást, ami egy rövid távú, 11–20 százalékos áramár-emelés hatásának felel meg. A kezdeti hatás ugyan gyorsan halványult, de az ismételt jelentésekkel új szokások és hatékonyabb eszközök jelentek meg, és a hatás tartósnak bizonyult. A jelentés egy másik része általános elvként fogalmazza meg:

„A fejlesztéskutatás és -politika intézményi mechanizmusainak teret kell adniuk a megalapozott diagnózisnak és a hatékony visszacsatolásnak, hogy a programokat a végrehajtás során gyűjtött bizonyítékokhoz lehessen igazítani." (saját fordítás)

A magyar felújítási programra fordítva: a kétéves fogyasztáskövetés nemcsak ellenőrzés, hanem a háztartásnak szóló visszajelzés is. A program pedig az első évek mért eredményei alapján igazítható, például a kivitelezői minősítésben vagy a támogatható munkák körében (3.1).

📖 Forrás: Világbank: World Development Report 2015 — Mind, Society, and Behavior (2015), 1. és 8. fejezet

6.5 Nemzetközi összehasonlítás

Németország: hitelalapú felújítás minőségellenőrzéssel. A német állami fejlesztési bank (KfW) épületenergetikai programja 2006 óta több millió lakás felújítását finanszírozta kedvezményes hitellel és törlesztési támogatással. A támogatás mértékét az elért energetikai szinthez kötik, a teljesítést független energetikai szakértő igazolja. Ez a 3.1 javaslat előtte–utána tanúsítványának bevett mintája.

Franciaország: jövedelemfüggő támogatási arány. A francia MaPrimeRénov’ program jövedelmi sávok szerint differenciál: a legalacsonyabb jövedelmű háztartások a felújítási költség jóval nagyobb részét kapják támogatásként, mint a jómódúak. Ez a 3.2 javaslat rászorultsági sávjának működő példája.

Írország: teljes állami finanszírozás az energiaszegénységben élőknek. Az ír „Warmer Homes" program az alacsony jövedelmű háztartások szigetelését és fűtéskorszerűsítését teljes egészében állami forrásból finanszírozza. A tanulság a magyar programhoz: a legszegényebbeknél a hitel nem megoldás, ott közvetlen támogatás kell.

6.6 Kapcsolódó MIAK-programpontok

Környezet és klíma

  • K2 — Energiaátmenet terve
  • K6 — Épület-energiahatékonyság program
  • K7 — Energiapiaci sokk-reziliencia

Építésügy

  • EP3 — Energiahatékonysági felújítási program
  • EP4 — Építőipari átláthatóság

Gazdaság

  • G25 — Energiaár-sokk felkészültségi terv

Szociálpolitika

  • SZ1 — Célzott támogatások

Külpolitika

  • KP22 — Exit-stratégia tervezési protokoll

Javasolt új programpont: Vezérelhetőségi feltétel az államilag támogatott háztartási tárolókra — szabványos külső vezérlés, okosmérő és önkéntes, díjazott részvétel a hálózat esti kiegyenlítésében — a Környezet és klíma területre.

6.7 Források jegyzéke

Sajtóforrások (MIAK sajtómonitor, 2026. október 22. — 4. téma):

Tudásbázis-hivatkozások (szakkönyvek):

  • 📖 Nicholas Stern: The Economics of Climate Change — The Stern Review (2006)
  • 📖 OECD: Economic Surveys: European Union 2021
  • 📖 Világbank: World Development Report 2015 — Mind, Society, and Behavior (2015)

MIAK-belső anyagok:

  • MIAK szakpolitikai terület: Környezet és klíma (programpontok; programpont ID: K2, K6, K7)
  • MIAK szakpolitikai terület: Építésügy (programpontok; programpont ID: EP3, EP4)
  • MIAK szakpolitikai terület: Gazdaság (programpontok; programpont ID: G25)
  • MIAK szakpolitikai terület: Szociálpolitika (programpontok; programpont ID: SZ1)
  • MIAK szakpolitikai terület: Külpolitika (programpontok; programpont ID: KP22)
  • MIAK sajtómonitor, 2026. október 22. — 4. téma, pontszám: 87/100

Generálási metaadatok

  • Bemeneti sajtómonitor: MIAK sajtómonitor, 2026. október 22.
  • Generálás dátuma: 2026. október 24., 09:00 CEST
  • Felhasznált tokenek (összesen): ~210000 (becslés; lásd frontmatter tokens_breakdown)

Kapcsolódó korábbi elemzéseink