I. rész — Helyzetkép

Az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottsága október 21-én soron kívül meghallgatta Fürcht Pált, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), az ügyészség kiemelt korrupciós ügyekben nyomozó szervének volt vezetőjét. Fürcht elmondta: a Völner Pál volt igazságügyi államtitkár és Schadl György volt végrehajtói kari elnök elleni ügyet (Völner–Schadl-ügy) már az előkészítő eljárás szakaszában le akarták állíttatni. Tomin Szilvia, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ), a rendvédelmi szervek belső bűnmegelőzési és -felderítési feladatait ellátó önálló rendvédelmi szerv akkori főigazgatója azt közölte vele, hogy „fentről” utasítást kapott: az ügyből „nem lehet semmi”. A leállítást úgy kerülték el, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség vezetője feljelentést tett a KNYF-en (Telex, 24.hu). Fürcht szerint később egy felettes ügyész szóban utasította őket, hogy a lefoglalt iratok hiteles másolatait semmisítsék meg. Ezt nem teljesítették, a másolatok tudomása szerint ma is egy páncélszekrényben vannak (Telex). A meghallgatás végén arra a kérdésre, hogy kapott-e politikailag befolyásolt utasítást a felettesétől, igennel válaszolt (444.hu). Részleteket a minősített adatok miatt csak zárt ülésen mondhat el. A Legfőbb Ügyészség korábban valótlannak nevezte Fürcht állításait; őt október közepén felfüggesztették ügyészi állásából (24.hu, Telex).

A bizottság a meghallgatás után egyhangúlag döntött Bárándy Péter és Draskovics Tibor volt igazságügy-miniszterek novemberi–decemberi beidézéséről (Index). Elnöke, Toroczkai László szerint a következő két hónapban több mint ötven embert hallgatnak meg, Tomin Szilviát is beidézik. A zárt ülés feltétele a titokgazda engedélye, és a tagoknak csak nagyjából fele rendelkezik a szükséges nemzetbiztonsági átvilágítással (ATV). Ugyanezen a napon a Tudományos és Technológiai Minisztérium négy feljelentése nyomán nyomozást rendeltek el a P2M- és a Lounge-csoporttal kötött szerződések ügyében (Index, Portfolio). A MIAK korábbi írásai az ügyelosztás és az elfogultsági nyilvántartás, az indokolt ügyészségi döntések és a meghallgatás kerete kérdésével foglalkoztak; ezeket az írás nem ismétli.

A MIAK olvasata: a meghallgatás legfontosabb tanulsága nem egy név, hanem egy forma. Fürcht maga mondta, hogy az utasítás „törvényes” volt, és hogy jó-e ez a törvény, azt a képviselőknek kell eldönteniük. Az Alaptörvény 29. cikke szerint az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, a hierarchikus utasítás tehát a rendszer része. A gond az, hogy egy szóban adott, sehol nem rögzített utasítás utólag sem bizonyítható, sem cáfolható. Ezért egy vizsgálóbizottság évekkel később csak tanúvallomásokra támaszkodhat.

II. rész — Szakkönyvi megalapozás

Három szerző ad keretet a kérdéshez. Joseph Raz (izraeli–brit jogfilozófus, oxfordi professzor, a jogállamiság fogalmi elemzésének klasszikusa) The Authority of Law című könyvében azt írja, hogy a jogállamiság nem tiltja az egyedi parancsokat, de megköveteli, hogy ezeket nyilvános, viszonylag állandó általános szabályok vezessék. Az egyedi ügyben adott ügyészi utasítás ilyen egyedi parancs. Susan Rose-Ackerman (a Yale Egyetem jog- és politikatudomány-professzora, a korrupció politikai gazdaságtanának egyik meghatározó kutatója) Corruption and Government című művében rámutat, hogy a parlamenti ellenőrzésnek elkerülhetetlenül politikai színezete van. Ha bűncselekmény gyanúja merül fel, azt pártatlan vádhatóságnak kell továbbvinnie. Robert Klitgaard (amerikai közgazdász, a korrupcióellenes intézménytervezés kutatója) Controlling Corruption című könyvében a megbízó és a nevében eljáró ügynök viszonyát elemzi. Az ügynök cselekedeteiről a megbízónak kevés és drága információja van, ezért az információgyűjtés a kontroll egyik alapeszköze. A részletes szakkönyvi tárgyalás — szerzőnként, a gondolatmenet parafrázisával és idézettel — a 6.4 Szakkönyvi részletezés szakaszban található.

III. rész — A MIAK konkrét javaslata

A MIAK három mérhető intézkedést javasol. Az első a jövőre szól, a második a meghallgatáson említett bizonyítékokra, a harmadik a vizsgálóbizottság következő heteire.

3.1 Egyedi ügyben csak írásos, indokolt, nyilvántartott utasítás (legfőbb ügyészi utasítás 2026. december 31-ig, törvénymódosítás 2027 első félévében)

A hierarchikus utasítási jog az ügyészség működésének része, a MIAK nem vitatja. Azt javasolja, hogy egyedi ügyben adott utasítás — különösen az eljárás megszüntetésére, a nyomozás lezárására, iratok kezelésére vagy egy ügy magához vonására vonatkozó — csak írásban, rövid jogi indokolással legyen érvényes. Az utasítás kerüljön az ügyiratba, és egy központi, belső utasításnaplóba is: ki adta, kinek, mikor, milyen ügyben. Sürgős esetben a szóbeli utasítást 24 órán belül írásba kell foglalni. Addig a beosztott ügyész ne legyen köteles végrehajtani, ha az eljárás megszüntetésével vagy bizonyíték megsemmisítésével járna. Az első lépés a legfőbb ügyész jogkörében eljáró vezető belső utasítása lehet még ebben az évben. A tartós rendezés a sarkalatos ügyészségi törvény módosítását igényli, amelyhez az Alaptörvény szerint a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata kell. Raz elve szerint (lásd 6.4.1) így az egyedi utasítást nyilvános általános szabály vezeti. Klitgaard modelljében (lásd 6.4.3) pedig a napló olcsóvá teszi a megbízó számára az információt. A javaslat az A6 fékek és ellensúlyok programpontjának ügyészségi alkalmazása.

3.2 A hiteles másolatok leltárba vétele és zárolása (15 napon belül, november 6-ig)

Fürcht szerint a Völner–Schadl-ügy lefoglalt iratainak hiteles másolatai egy páncélszekrényben vannak, mert a megsemmisítésükre adott szóbeli utasítást nem hajtották végre. Az ügy 2023 februárja óta a Fővárosi Törvényszék előtt van. A másolatok épsége ezért a folyamatban lévő per szempontjából is fontos. A MIAK azt javasolja, hogy az ügyészség vezetése november 6-ig vegye jegyzőkönyvbe ezeket a másolatokat: hol vannak, mióta, ki fér hozzájuk, és egyeznek-e a bírósághoz került iratokkal. A jegyzőkönyv kivonata — a minősített részek nélkül — kerüljön a vizsgálóbizottsághoz. Az utólagos hozzáférést naplózni kell, a másolatokat pedig zárolni a vizsgálat lezárultáig. Ez a lépés nem foglal állást abban, kinek mi volt a szerepe. A cél az, hogy a meghallgatáson elhangzott állítás tárgyi része ellenőrizhető maradjon. Klitgaard információs érve (lásd 6.4.3) itt a legegyszerűbb formában jelenik meg: amit leltárba vettek, azt később nem lehet észrevétlenül eltüntetni. A javaslat a KB7 belső felügyeleti reform és az A5 visszaélés-bejelentő rendszer logikáját követi.

3.3 Titokgazdai engedélyek és átvilágítás határidővel, a zárt ülés novemberben (kérelmek 8 napon belül, zárt ülés 2026. november 30-ig)

A zárt ülésnek két akadálya van: a titokgazda engedélye és a tagok hiányos nemzetbiztonsági átvilágítása. A MIAK azt javasolja, hogy a bizottság elnöke október 30-ig írásban kérje meg a titokgazdai felmentést mindazokra a minősített adatokra, amelyekről Fürcht nyilatkozna. A titokgazda 15 napon belül, indokolt döntéssel válaszoljon. Az átvilágítások lezárását a bizottság tagjai maguk kezdeményezzék. A zárt ülést így legkésőbb november 30-ig meg lehet tartani. Ha addig nem minden tag kapja meg a jogosultságot, az ülést az átvilágított tagokkal kell megtartani, de a többiek írásos, minősítés nélküli összefoglalót kapjanak. Tomin Szilvia meghallgatása a volt politikusok előtt történjen, mert a „felülről” érkező utasítás láncát ő ismerheti első kézből. Rose-Ackerman spanyol példája (lásd 6.4.2) szerint bűncselekmény gyanújánál az állambiztonság nem lehet a tényfeltárás akadálya. Az ő érve az is, hogy a parlamenti tényfeltárás után a büntetőjogi kérdés a vádhatóságé és a bíróságé. A javaslat az I10 alkotmányossági stressz-teszt logikájához illeszkedik.

A három javaslatot egy közös elv köti össze: amit az állam egy büntetőügyben tesz, annak nyoma legyen. Az írásos utasítás, a leltárba vett másolat és a határidőhöz kötött engedély egyaránt arra szolgál, hogy a következő vizsgálat ne csak emlékezetre és hangfelvételekre támaszkodjon. Raz a szabályvezérelt egyedi döntés, Klitgaard az olcsó információ, Rose-Ackerman a pártatlan továbbvitel felől jut ugyanide.

IV. rész — Várható hatások és kockázatok

Dimenzió Várható hatás Kockázat
Ügyészség belső működése Az egyedi utasítás utólag ellenőrizhető, a beosztott ügyész védett a nyom nélküli nyomással szemben Lassuló döntések sürgős ügyekben; a „nem utasítás, csak tanács” típusú megkerülés
Folyamatban lévő büntetőügyek A hiteles másolatok épsége igazolható, a bizonyítási viták szűkülnek A leltár ténye maga is perbeli érvvé válhat; a minősített részek kezelése elhúzódhat
Parlamenti tényfeltárás A zárt ülés határidőhöz kötött, az állítások a minősített részekkel együtt mérlegelhetők Kiszivárgás a zárt ülésről; a bizottság egyes tagjai kampányeszközként használják a meghallgatásokat
Közbizalom Látható, hogy a rendszer a formán változtat, nem csak személyeken Ha az utasításnapló üres marad, a szabályt kijátszottnak tekintik

A fő kérdés a megkerülés. Az írásbeliségi szabály csak akkor működik, ha a szóbeli „tanács” vagy „egyeztetés” sem válhat végrehajtandó utasítássá. Ezért kell kimondani, hogy a beosztottat csak az írásos utasítás köti. A második kockázat a politikai felhasználás. A vizsgálóbizottság paritásos, tagjai különböző pártokat képviselnek. A meghallgatásokon elhangzó nevek a nyilvánosság előtt bizonyítás nélkül is ítéletté válhatnak. A meghallgatáson megnevezett személyeket — köztük azokat, akikre Fürcht csak utalt — az ártatlanság vélelme illeti meg. A javaslatok ezért eljárást és bizonyítékot védenek, nem személyekről döntenek.

V. rész — Mérhetőség és összegzés

5.1 Mit érdemes követni? (javasolt KPI-k)

A MIAK az alábbi teljesítménymutatók (KPI-k, angolul: Key Performance Indicator) figyelését javasolja; ezek mutathatják meg, hogy a javaslat működik-e:

  • Belső utasítás: 2026. december 31-ig megjelenik-e a legfőbb ügyész jogkörében eljáró vezető utasítása az egyedi ügyekben adott utasítások írásbeliségéről és nyilvántartásáról.

  • Utasításnapló: 2027 végén közzéteszik-e az egyedi ügyekben adott utasítások éves számát ügytípusonként, és ezek közül hány született írásban (cél: 100 százalék).

  • Hiteles másolatok: november 6-ig elkészül-e a leltár, és megkapja-e a vizsgálóbizottság a minősítés nélküli kivonatot.

  • Zárt ülés: november 30-ig megtartják-e a zárt ülést, és a kért titokgazdai felmentések hány százalékát adják meg indokolt döntéssel.

5.2 Összegzés

A MIAK azt kéri az ügyészség vezetésétől, hogy év végéig írja elő az egyedi ügyekben adott utasítások írásbeliségét és nyilvántartását, és november 6-ig vegye leltárba a Völner–Schadl-ügy hiteles másolatait. Az Országgyűléstől azt kéri, hogy a tartós szabályt 2027 első félévében foglalja törvénybe. A vizsgálóbizottságtól azt kéri, hogy a titokgazdai engedélyeket határidővel kérje meg, és a zárt ülést november végéig tartsa meg. A javaslat az átláthatóság és az elszámoltathatóság alapértékére épül: az ügyészi döntés nem lesz kevésbé független attól, hogy az utasítás nyoma megmarad. Éppen ez védi meg a beosztott ügyészt a nyomással szemben, és ez teszi számonkérhetővé a vezetőt.

VI. rész — Indoklások és további források

6.1 A sajtó keretezése spektrumonként

Balliberális sáv. A Telex két részletes cikkben a meghallgatás menetét és Tomin Szilvia szerepét állította középpontba („Ha nincs Tomin Szilvia, ma nincs Völner–Schadl-ügy”). Külön írásban foglalkozott azzal, kire utalhatott Fürcht, amikor egy vezetéknevet kimondott, és ezt az aranykonvoj-ügy korábbi szálaihoz kötötte. A 444.hu címe a „politikailag befolyásolt legfőbb ügyészségi utasításokat” és a „titkosszolgálati kavarásokat” emelte ki, és a meghallgatást az egyszavas „Igen” válasszal zárta. A HVG a helyszíni tudósítás mellett egy két nappal korábbi oknyomozó anyagban azt írta meg, hogy egy kommunikációs tanácsadó cég érvei is szerepet játszottak abban, hogy a Legfőbb Ügyészség magához vonja az MNB-ügyet.

Közéleti sáv. A 24.hu címe Tomin Szilvia idézett mondatát hozta („a Völner–Schadl-ügyből nem lehet semmi”), és Varga Judit szerepét is részletezte. Az Index a következő beidézések névsorát és a P2M-, valamint a Lounge-szerződések miatti nyomozást közölte. Az ATV Toroczkai László interjújára épített, amelyben a bizottság elnöke Tomin Szilvia beidézését és a zárt ülés akadályait ismertette.

Gazdasági sáv. A Portfolio a meghallgatással nem foglalkozott kiemelten. A Lounge-csoport szerződései miatt elrendelt nyomozást és a minisztériumi átvilágítás számait hozta.

Kormánypárti-konzervatív sáv. A Magyar Nemzet a meghallgatás egyetlen mozzanatára fókuszált: arra, amikor Fürcht egy lehallgatási anyagból Varga Juditra vonatkozóan idézett, és ügyvédje félbeszakította. A lap így a miniszterelnök volt feleségének szerepét keretezte főtémaként, az utasítási lánc kérdését nem.

6.2 Tények és adatok

Tény Forrás
Fürcht Pál 2022-től 2026 júniusáig vezette a KNYF-et, ekkor lemondott Telex, 2026. október 21.
Október közepén a legfőbb ügyész jogkörében ideiglenesen eljáró legfőbbügyész-helyettes felfüggesztette ügyészi állásából 24.hu, 2026. október 21.
A vizsgálóbizottság hattagú, paritásos; elnöke a Mi Hazánk, alelnökei a Tisza és a Fidesz képviselői Telex, HVG, 2026. október 21.
A Völner–Schadl-ügyben a vádirat szerint Völner legalább 83 millió forintot kapott; Schadl jogellenes jövedelme 924,9 millió forint Telex (vádirat alapján)
A per 2023 februárja óta tart a Fővárosi Törvényszéken Telex
Novemberre és decemberre két volt igazságügy-miniszter és több korábbi vezető beidézéséről döntöttek Index, 2026. október 21.
A következő két hónapban több mint ötven meghallgatást terveznek; a tagok nagyjából fele rendelkezik nemzetbiztonsági átvilágítással ATV, 2026. október 22.
A TTM szeptemberben hat ügyben, összesen mintegy 3,3 milliárd forintnyi kifogásolt szerződés miatt fordult a hatóságokhoz; október 21-én négy feljelentés nyomán rendeltek el nyomozást 24.hu, Portfolio, 2026. október 21–22.
A Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó cégekkel kötött négy vizsgált szerződés értéke 626 millió forint 24.hu, 2026. október 22.
Alaptörvény 29. cikk (3): az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja; (7): a részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg Magyarország Alaptörvénye

6.3 Szakpolitikai vetületek

  • Átláthatóság és korrupcióellenes politika (programpontok) — fékek és ellensúlyok az ügyészségen belül (programpont ID: A6), a nyomást jelző ügyészek védelme (programpont ID: A5), a P2M- és a Lounge-szerződések kapcsán a közbeszerzési átláthatóság (programpont ID: A2);
  • Igazságszolgáltatás (programpontok) — a bírói függetlenség garanciáinak analógiája a belső ügyészi függetlenségre (programpont ID: I4), alkotmányossági stressz-teszt a vádhatóság működésére (programpont ID: I10);
  • Közbiztonság és rendészet (programpontok) — a rendőrség belső bűnmegelőzési és -felderítési szervének szerepe a nyomozás elindításában, belső felügyeleti reform (programpont ID: KB7);
  • Közigazgatás és e-kormányzat (háttéranyag) — az utasításnapló mint elektronikus iratkezelési feladat, a hozzáférések naplózása.

6.4 Szakkönyvi részletezés

6.4.1 Joseph Raz: The Authority of Law

Raz a jogállamiságról szóló fejezetben abból indul ki, hogy egy jogrendszer nemcsak általános szabályokból áll, hanem egyedi parancsokból is, amelyek a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás nélkülözhetetlen eszközei. A jogállamiság ezt nem tiltja, hanem feltételhez köti:

„the making of particular laws should be guided by open and relatively stable general rules.”

Vagyis az egyedi döntést nyilvános, viszonylag állandó általános szabályoknak kell vezetniük. Raz azt is hangsúlyozza, hogy a jogállamiságnak való megfelelés fokozati kérdés. Az ügyészségi utasítás ebben a keretben egyedi parancs. Ha szóban, rögzítés nélkül hangzik el, nem látszik, hogy milyen általános szabály vezette. Az írásos, indokolt és nyilvántartott utasítás nem csökkenti a legfőbb ügyész irányítási jogát, csak láthatóvá teszi azt a szabályt, amely alapján gyakorolják.

📖 Forrás: Joseph Raz: The Authority of Law

6.4.2 Susan Rose-Ackerman: Corruption and Government

Rose-Ackerman a korrupció politikai kezeléséről szóló részben két, itt közvetlenül alkalmazható megállapítást tesz. Az első a parlamenti ellenőrzésről szól: ha abban ellenzéki politikusok is részt vesznek, a vizsgálatnak elkerülhetetlenül politikai színezete lesz. Ez egy működő demokráciában rendjén van, de a szerző szerint nem pártatlan módja a visszaélések feltárásának:

„If violations of the criminal law are uncovered, there must also be an unbiased prosecutorial and judicial system available to pursue the allegations.”

A második egy spanyol példa: az ottani legfelsőbb bíróság kimondta, hogy bűncselekmény gyanújánál a köztisztviselők nem hivatkozhatnak az állambiztonságra, és fel kellett tárni a belügyminisztérium titkos számláinak felhasználását. A magyar vizsgálóbizottság esetében ez azt jelenti, hogy a minősített adatok kezelése legitim szempont, de nem válhat a tényfeltárás tartós akadályává. A zárt ülés határidőhöz kötése ezt a mércét követi. A bizottság után pedig a büntetőjogi kérdés a vádhatóságé és a bíróságé.

📖 Forrás: Susan Rose-Ackerman: Corruption and Government — Causes, Consequences, and Reform

6.4.3 Robert Klitgaard: Controlling Corruption

Klitgaard a megbízó és a nevében eljáró ügynök viszonyát elemzi. Az ügynöknek mérlegelési jogköre van, és ezt visszaélésszerűen is használhatja. A megbízó helyzetét így írja le:

„Information about what A and C do is asymmetric, and it is expensive for P to overcome this asymmetry.”

Az ügynök és ügyfele cselekedeteiről tehát a megbízónak egyenlőtlen és drága az információja. A megbízó eszközei között ezért ott van az információgyűjtés az ügynökről. Klitgaard szerint a visszaélés ott a legnagyobb, ahol monopólium és mérlegelés találkozik gyenge elszámoltathatósággal. Az ügyészségen a „megbízó” végső soron a jogállami közösség, amelynek nevében az ügyész eljár. A szóbeli utasítás ezt az információs aszimmetriát maximálisra növeli. Az utasításnapló és a hiteles másolatok leltára ezzel szemben olcsóvá teszi annak ellenőrzését, hogy ki, mikor és mit rendelt el.

📖 Forrás: Robert Klitgaard: Controlling Corruption

6.5 Nemzetközi összehasonlítás

Európa Tanács. A Miniszteri Bizottság 2000-es ajánlása a vádhatóság büntető igazságszolgáltatásban betöltött szerepéről kimondja, hogy minden ügyész kérheti, hogy a neki szóló utasítást írásba foglalják. Ha az utasítást jogellenesnek vagy lelkiismeretével ellentétesnek tartja, megfelelő belső eljárásnak kell rendelkezésre állnia, amely akár az ügyből való kiváltásához vezethet. A MIAK javaslata ennél egy lépéssel tovább megy: egyedi ügyben az írásbeliség ne a beosztott kérésén múljon, hanem kötelező legyen.

Hollandia. A holland igazságügyi szervezeti törvény szerint, ha az igazságügy-miniszter egyedi ügyben ad utasítást a vádhatóságnak, azt írásban és indokolással kell megtennie, az ügyiratba kell helyezni, és az Országgyűlés két kamarájával is közölni kell. Ez a külső utasítás nyilvánosságának példája. Magyarországon a végrehajtó hatalom egyedi ügyben nem utasíthatja az ügyészséget, de ugyanez a logika alkalmazható a belső hierarchiára.

Németország. Az Európai Unió Bírósága 2019-ben kimondta, hogy a német ügyészségek nem minősülnek az európai elfogatóparancs kibocsátására jogosult igazságügyi hatóságnak, mert egyedi ügyben is ki vannak téve az igazságügy-miniszteri utasítás veszélyének. Az ítélet nyomán Németországban is napirendre került a külső utasítási jog szűkítése. A tanulság: az utasítási rend kialakítása nem belügy, hanem az ügyészség nemzetközi elismertségének feltétele is.

6.6 Kapcsolódó MIAK-programpontok

Átláthatóság és korrupcióellenes politika

  • A6 — Fékek és ellensúlyok megerősítése
  • A5 — Visszaélés-bejelentő rendszer
  • A2 — Közbeszerzési átláthatóság
  • A10 — Független Korrupcióvizsgálati Hivatal

Igazságszolgáltatás

  • I4 — Bírói függetlenség védelme
  • I10 — Alkotmányossági „stressz-teszt”

Közbiztonság és rendészet

  • KB7 — Korrupcióellenes belső felügyeleti reform

Javasolt új programpont: Írásos, indokolt és nyilvántartott egyedi ügyészi utasítás — az Átláthatóság és korrupcióellenes politika területre.

6.7 Források jegyzéke

Sajtóforrások (MIAK sajtómonitor, 2026. október 22. — 3. téma):

Tudásbázis-hivatkozások (szakkönyvek):

  • 📖 Joseph Raz: The Authority of Law
  • 📖 Susan Rose-Ackerman: Corruption and Government — Causes, Consequences, and Reform
  • 📖 Robert Klitgaard: Controlling Corruption
  • 📖 Magyarország Alaptörvénye (29. cikk)

MIAK-belső anyagok:

  • MIAK szakpolitikai terület: Átláthatóság és korrupcióellenes politika (programpontok; programpont ID: A2, A5, A6, A10)
  • MIAK szakpolitikai terület: Igazságszolgáltatás (programpontok; programpont ID: I4, I10)
  • MIAK szakpolitikai terület: Közbiztonság és rendészet (programpontok; programpont ID: KB7)
  • MIAK szakpolitikai terület: Közigazgatás és e-kormányzat (háttéranyag)
  • MIAK sajtómonitor, 2026. október 22. — 3. téma, pontszám: 90/100

Kiegészítő nyilvános adatforrások:

  • Európa Tanács Miniszteri Bizottsága: Rec(2000)19 ajánlás a vádhatóság büntető igazságszolgáltatásban betöltött szerepéről
  • Az Európai Unió Bírósága: C-508/18 és C-82/19 PPU egyesített ügyek (OG és PI), 2019. május 27.

Generálási metaadatok

  • Bemeneti sajtómonitor: MIAK sajtómonitor, 2026. október 22.
  • Generálás dátuma: 2026. október 22., 08:40 CEST
  • Felhasznált tokenek (összesen): ~210000, becslés (lásd frontmatter tokens_breakdown)

Kapcsolódó korábbi elemzéseink