I. rész — Helyzetkép

Szeptember 25-én Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter bejelentette, hogy tárcája, a Tudományos és Technológiai Minisztérium büntetőfeljelentést tesz az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer (E-ING) ügyében. A minisztérium közleménye szerint a feljelentés költségvetési csalás, hűtlen kezelés, hamis magánokirat felhasználása, valamint az esetleges felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása gyanújának vizsgálatát kéri. Az alkalmazásfejlesztésre 2019. június 13-án kötöttek szerződést a Tigra Kft.-vel. A projekt több mint 15,9 milliárd forint, teljes egészében uniós támogatást kapott. A szerződés értékét a források eltérően közlik; a minisztérium adatai szerint a módosított szerződés bruttó 10,73 milliárd forint volt. A dokumentáció szerint 2022 májusában az utolsó fejlesztési mérföldkövet is teljesítettnek igazolták, a kifizetés megtörtént, 2023-ban pedig a projektet hivatalosan lezárták. A kormányváltás után, 2026 nyarán az állami informatikai cégcsoport új vezetése felülvizsgálta a rendszert, és összesített készültségét 52 százalékosnak értékelte. A hivatali felület működik, de akadozik. Az ügyfeleknek szánt funkciók 10–15 százaléka készült el, a földforgalmi és mezőgazdasági modul készültsége nulla. Ugyanaznap Kármán András pénzügyminiszter Slánicz Bélát nevezte ki a Magyar Államkincstár (MÁK) elnökévé. A miniszter az új elnök feladatai közé sorolta az elavult nyugdíjkifizetési rendszer megújítását és az intézmény „informatikai kiszolgáltatottságának” felszámolását.

Az ügy nem új. Hadházy Ákos korábbi független képviselő évek óta vitatta a projekt elszámolását, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) pedig 2026 januárjában vizsgálatot indított. A MIAK júliusban a Gondosóra és a KRÉTA ügyében a beszerzési modellhibáról és a szállítói kiszolgáltatottságról (Gondosóra és KRÉTA), augusztusban a kincstári kibertámadás tanulságairól (A kincstári kibertámadás valódi tanulsága) írt. Jogerős döntés az E-ING ügyében nincs. A megnevezett cégeket és döntéshozókat az ártatlanság vélelme illeti meg.

A MIAK olvasata: az E-ING nem attól tanulságos, hogy késett — az állami informatikában ez gyakori. Hanem attól, hogy az állam egy félkész rendszert késznek igazolt, kifizetett, és erről három évig senki nem tudott. Ebben az ügyben a kifizetés előtti független átvétel, a projektek nyilvános állapotjelentése és a név szerinti felelősség egyszerre hiányzott.

II. rész — Szakkönyvi megalapozás

Három forrás adja az értelmezési keretet. Daniel Kahneman, a döntéshozatali torzítások kutatásáért 2002-ben közgazdasági Nobel-emlékdíjjal kitüntetett izraeli–amerikai pszichológus a Gyors és lassú gondolkodás című könyvében a tervezési falláciát írja le: a tervezők rendszeresen alábecsülik a költséget és az időt. Ellenszerként a „külső nézőpontot” ajánlja, vagyis a hasonló korábbi projektek tényleges kimenetének felhasználását. Ugyanitt tárgyalja az elsüllyedt költségek falláciáját, amely miatt a szervezetek a kudarcos projekteket is tovább finanszírozzák. Peter F. Drucker (osztrák–amerikai menedzsment-gondolkodó, a szervezeti hatékonyság-mérés módszertanának megalapozója) The Effective Executive című művében azt írja, hogy a döntésbe be kell építeni a visszacsatolást, és a jelentések nem helyettesítik a helyszíni ellenőrzést. A Büntető Törvénykönyv (Btk., 2012. évi C. törvény) a felügyeleti és ellenőrzési kötelezettség elmulasztását is büntetni rendeli. Ez azonban csak utólag és szűk körben ad választ arra, ki felel egy hibás átvételért. A részletes szakkönyvi tárgyalás — szerzőnként, idézetekkel — a 6.4 Szakkönyvi részletezés szakaszban található.

III. rész — A MIAK konkrét javaslata

A MIAK három mérhető intézkedést javasol. Közös céljuk, hogy egy állami informatikai rendszer csak akkor számítson késznek, ha független vizsgálat igazolta, hogy működik — és hogy ez az állapot bárki számára nyilvánosan követhető legyen.

3.1 Független átadás-átvételi vizsgálat mint kifizetési feltétel (kormányrendelet 2027. március 31-ig)

A MIAK azt javasolja, hogy a Kormány rendeletben írja elő: minden 1 milliárd forint feletti, illetve minden uniós forrásból finanszírozott állami informatikai fejlesztésnél a záró mérföldkő csak független átadás-átvételi vizsgálat után igazolható. A vizsgálatot olyan szervezet végezze, amely sem a fejlesztővel, sem a teljesítést igazoló projektszervezettel nem áll kapcsolatban. A vizsgálat ne a dokumentációt nézze, hanem a rendszert: az ügyféloldali funkciókat valódi ügytípusokon, éles körülményekhez hasonló terhelés mellett kell kipróbálni. A szerződésben vállalt minden modulról külön, számszerű készültségi értéket kell rögzíteni. Az E-ING-nél éppen ez a módszer hozta felszínre a 10–15 százalékos ügyféloldali készültséget. A vállalkozói díj 10 százalékát a sikeres átvétel után még hat hónap stabil éles működésig vissza kell tartani, vagy jólteljesítési biztosítékkal kell fedezni. Az átvételi jegyzőkönyv összefoglalója legyen nyilvános. Ez Drucker helyszíni visszacsatolási elvének (lásd 6.4.2) intézményi formája. A szabály az új kormány saját vállalására is vonatkozzon: amikor a minisztérium az év végére befejezettnek jelenti az E-ING-et, ezt is független átvételi vizsgálat igazolja. A javaslat a KI8 eredményalapú hatékonyságmérési és a G20 utólagos hatásvizsgálati programpontot alkalmazza az állami informatikára.

3.2 Nyilvános állami IT-projektportfólió (első közzététel 2026. december 31-ig, utána negyedévente)

A MIAK azt javasolja, hogy a Kormány tegye közzé az összes folyamatban lévő, 1 milliárd forint feletti állami informatikai projekt listáját. Minden projektnél szerepeljen az eredeti és az aktuális költségkeret, az eredeti és az aktuális befejezési határidő, a finanszírozás forrása, a fővállalkozó és az ismert alvállalkozók, a független készültségi érték modulonként, valamint a projektgazda és a teljesítést igazoló szervezeti egység megnevezése. Minden projekt kapjon egyszerű, háromfokozatú (piros, sárga vagy zöld) megvalósíthatósági besorolást, amelyet ne a projektszervezet, hanem a portfóliót felügyelő független egység adjon. Az adatok géppel olvasható formában jelenjenek meg, hogy kutatók és újságírók is elemezhessék őket. Az új projekteknél a költség- és határidő-tervet a portfólió korábbi projektjeinek tényleges túllépéseihez kell viszonyítani. Ez Kahneman külső nézőpontjának (lásd 6.4.1) gyakorlati alkalmazása: a lista néhány év alatt maga válik a magyar állami IT-projektek referenciakategóriájává. Az E-ING-probléma egy működő portfólió-jelentésben legkésőbb 2023-ban látszott volna, nem 2026-ban. A javaslat az A1 közpénz-dashboard, a G1 adatvezérelt költségvetési és a D2 nyílt adatok programpontjára épül.

3.3 Név szerinti felelősségi lánc és folytatási döntés az örökölt projektekről (leltár 2026. december 31-ig, MÁK-akcióterv 60 napon belül)

A MIAK azt javasolja, hogy minden portfólióba tartozó projektnél rögzítsék, ki a projektgazda, ki igazolja a teljesítést és ki utalványozza a kifizetést. Ez három különböző személy legyen, és a nevük a projekt teljes élettartama alatt szerepeljen a belső nyilvántartásban. Így egy utólagos vizsgálatnak nem kell hónapokig keresnie, ki írta alá a 2022-es mérföldkő-igazolást. A Btk. felügyeleti felelősségi szabálya (lásd 6.4.3) csak utólag és bűncselekmény esetén ad választ; ez a szabály előre, minden projektre rögzíti a felelősséget. A kormányváltás előtt indult minden 1 milliárd forint feletti informatikai projektről ugyanazzal a módszerrel készüljön független készültségi leltár, amellyel az E-ING 52 százalékos értékét megállapították. Csak így derül ki, hogy az E-ING kivétel vagy minta. A leltár alapján minden projektről nyilvános, indokolt döntés szülessen: folytatás, átalakítás vagy leállítás. A döntés alapja kizárólag a hátralévő költség és a várható haszon legyen, ne a már elköltött összeg. Kahneman elsüllyedtköltség-tétele (lásd 6.4.1) szerint éppen a már elköltött 16 milliárd a legerősebb kísértés a rossz döntésre. A Magyar Államkincstár új elnöke hivatalba lépésétől (szeptember 28.) számított 60 napon belül tegyen közzé 18 hónapos akciótervet. Ebben szerepeljen, hogy a nyugdíjkifizetési rendszer megújítása milyen ütemezéssel, költségkerettel és független átvételi feltétellel kerül be a portfólióba, és mi a kilenchónapos félidei ellenőrzési pont. A javaslat az A8 kohéziós elszámoltathatósági programpont visszakövetelési elvét a hazai projektirányításra is kiterjeszti.

A három javaslat közös elve, hogy a „kész” szó az állami informatikában ellenőrizhető állítás legyen, ne adminisztratív aktus. A büntetőeljárás azt vizsgálja, követett-e el valaki bűncselekményt. A szabály viszont azt dönti el, hogy a következő projektnél egy félkész rendszer átmehet-e ugyanígy az átvételen. Drucker és Kahneman ugyanarra jut: a jelentés és a terv csak akkor ér valamit, ha a valósággal rendszeresen, kívülről összevetik.

IV. rész — Várható hatások és kockázatok

Dimenzió Várható hatás Kockázat
Közigazgatás A földhivatali, kincstári és más háttérrendszerek átadása valós működésen alapul; a félkész rendszer nem kerül éles üzembe A független átvétel hetekkel vagy hónapokkal késleltetheti a bevezetést; a vizsgálói kapacitás szűk keresztmetszet lehet
Költségvetés és uniós források A 10 százalékos visszatartás és a független átvétel csökkenti a nem teljesített munkáért fizetett díjat, és az uniós forrás elvesztésének kockázatát A szállítók a visszatartást és a szigorúbb átvételt beárazhatják; az ajánlati árak emelkedhetnek
Piac és verseny A nyilvános portfólió és a teljesítési előzmények láthatóvá teszik, ki szállít megbízhatóan A kisebb cégek számára a visszatartás likviditási terhet jelent; a biztosítéki formák rugalmassága ezért fontos
Átláthatóság A késés és a költségtúllépés negyedévente, nem évekkel később, nem egy képviselői feltárásból derül ki A piros besorolás politikai támadási felületté válhat, ami a besorolás „szépítésére” ösztönözhet
Szolgáltatás a lakosságnak A folytatási döntések a hátralévő haszon alapján születnek; a lakossági funkciók nem maradnak papíron Egy leállítási döntés átmenetileg a régi, elavult rendszerben tarthatja az ügyintézést

A fő mérlegelési kérdés a sebesség és a bizonyosság viszonya. Egy független átvétel lassítja az átadást, és a rövid távú politikai érdek mindig a mielőbbi „kész” bejelentés felé húz. Az E-ING esete azonban megmutatja, hogy a gyors, de hamis készre jelentés hosszabb távon sokkal drágább: a földhivatalok átállása a hiányos rendszerre a sajtó szerint hónapokig tartó fennakadást okozott. A második kérdés a besorolás függetlensége. Ha a portfólió-jelentés színes besorolását maga a projektszervezet adja, a jelentés gyorsan kozmetikázott dokumentummá válik. Ezért kell a besorolást a projekttől független egységhez rendelni, és a módszertanát nyilvánossá tenni. A harmadik kockázat az örökölt projektek leltárának politikai használata. A leltár nem a korábbi kormány elítélésére szolgál, hanem a folytatási döntések megalapozására. Ezért ugyanazt a módszert kell alkalmazni az új kormány alatt indított projektekre is.

V. rész — Mérhetőség és összegzés

5.1 Mit érdemes követni? (javasolt KPI-k)

A MIAK az alábbi teljesítménymutatókat (KPI-kat, angolul: Key Performance Indicator) javasolja követésre:

  • Portfólió-lefedettség: a folyamatban lévő, 1 milliárd forint feletti állami informatikai projektek hány százaléka szerepel a nyilvános listán költségkerettel, határidővel, független készültségi értékkel és megnevezett projektgazdával. Javasolt célérték: 100% 2027. június 30-ig.
  • Független átvételi arány: a 2027-től igazolt záró mérföldkövek hány százalékát előzte meg független átadás-átvételi vizsgálat. Javasolt célérték: 100%.
  • Költség- és határidő-túllépés: a portfólió projektjeinek mediánja az eredeti tervhez képest, évente közzétéve. Az első év az alapérték; a javasolt cél a túllépés mérséklődése a következő három évben.
  • E-ING-teljesítés: a rendszer független vizsgálattal igazolt összesített és ügyféloldali készültsége a minisztérium által vállalt év végi határidőkor. Javasolt célérték: minden szerződött modul működik, beleértve a földforgalmi és mezőgazdasági modult.
  • Örökölt projektek leltára: hány projektről készült független készültségi érték és nyilvános folytatási döntés 2026. december 31-ig. Javasolt célérték: minden 1 milliárd forint feletti, a kormányváltás előtt indult projekt.

5.2 Összegzés

A MIAK kérése egyszerű: az állami informatikában a „kész” szót csak független vizsgálat mondhassa ki. A Kormány rendeletben kösse a záró kifizetést független átadás-átvételi vizsgálathoz és részleges visszatartáshoz. Év végéig tegye közzé az 1 milliárd forint feletti IT-projektek nyilvános portfólióját, és minden projektnél nevezze meg a projektgazdát és a teljesítésigazolót. Az örökölt projektekről ugyanazzal a módszerrel készüljön leltár, amely az E-ING valós állapotát feltárta. Az Államkincstár új elnöke pedig 60 napon belül tegye közzé mérhető akciótervét. A feljelentés sorsáról a nyomozó hatóság, az ügyészség és végül a bíróság dönt. A szabályokról viszont már most dönteni lehet.

Két MIAK-alapérték mozog itt. Az elszámoltathatóság azért, mert az E-ING-nél a teljesítésigazolás és a kifizetés nem járt személyes, visszakövethető felelősséggel, így egy félkész rendszer három évig késznek számíthatott. Az adatvezéreltség pedig azért, mert a portfólió tényleges költség- és határidő-adatai nélkül minden új projekt ugyanabba az optimista tervezési csapdába esik. Kahneman külső nézőpontja csak akkor alkalmazható, ha a korábbi projektek eredményei mérve és nyilvánosan elérhetők.

VI. rész — Indoklások és további források

6.1 A sajtó keretezése spektrumonként

A balliberális sávban a Telex a minisztérium írásos közleményére építve a legrészletesebb, számszerű tudósítást adta. Közölte a feljelentésben megjelölt tényállásokat, a szerződéses értékek változását, a 4iG alvállalkozói szerepét és a modulonkénti készültséget. Háttérként az OLAF-vizsgálatot és Hadházy Ákos korábbi feltárásait is felidézte. A 444.hu ezzel szemben a miniszter közösségi médiás videójának legélesebb mondatát — azt, hogy „valószínűleg ezt is ellopták” — állította a keretezés középpontjába. A lap Hadházy Ákos állításait is idézte arról, hogy a vállalkozó olyan munkatársak után is számlázott, akiket soha nem láttak a projekten dolgozni. Ezek egy politikus állításai, amelyeket hatóság nem állapított meg. A Népszava tárgyszerű összefoglalót adott a szerződéses mérföldkövekről és a belső informatikai csapat felállításáról, a tárcát azonban tévesen Innovációs és Technológiai Minisztériumként nevezte meg. A Népszava egy véleménycikkben ugyanezen a napon a 2022–2024-es iskolai laptopprogramot bírálta. Ott is az a visszatérő motívum, hogy egy projekt formálisan „teljesült”, miközben a tényleges használhatóság kérdéses maradt.

A közéleti sávban az ATV a Telex cikkére hivatkozva, a miniszteri videót kiemelve hozta a hírt. A 24.hu az Államkincstár új elnökének kinevezésénél a pénzügyminiszter három elvárását — a kifizetések gyorsítását, az informatikai kiszolgáltatottság felszámolását és a túlárazott beszerzések megszüntetését — listaszerűen közölte. A Telex ugyanezt a hírt a nyári kibertámadással kötötte össze. A gazdasági sávban a Portfolio mindkét hírt közölte. Az E-ING-ügyben a „valótlan teljesítésigazolásokat”, a szállítói kitettség megszüntetését és a forráskód átvételét emelte ki. A kincstári kinevezésnél pedig a hivatalba lépés dátumát és a külső szolgáltatói kör bővítését hangsúlyozta. A lap jelezte, hogy cikkei előkészítésében mesterséges intelligencián alapuló asszisztens működött közre. A kormánypárti-konzervatív sáv (Magyar Nemzet, Mandiner) a monitorozott napon a témát nem hozta a top-fókuszba.

A teljes spektrumon közös vonás, hogy a tudósítások a jelenlegi kormány bejelentéseire épülnek. A fővállalkozó és a korábbi projektirányítók álláspontja a letöltött cikkekben nem jelenik meg. Ez a kiegyensúlyozott tájékoztatás szempontjából hiány, és éppen ezért lenne fontos, hogy a projektek állapotáról független, nyilvános adat álljon rendelkezésre.

6.2 Tények és adatok

Adat Érték Forrás
Az ingatlan-nyilvántartás digitalizálásának indulása 2015 Telex, 2026. szeptember 25.
Az alkalmazásfejlesztési szerződés megkötése 2019. június 13., Tigra Kft. (fővállalkozó) Népszava, 2026. szeptember 25.
Uniós támogatás több mint 15,9 milliárd forint, 100% uniós forrás; a miniszter szerint a projekt összesen több mint 16 milliárd forintba került Telex, ATV, Portfolio, 2026. szeptember 25.
A szerződés értéke (minisztériumi közlemény) eredetileg nettó 8,99 milliárd, módosítva nettó 8,449 milliárd, bruttó 10,73 milliárd forint Telex, 2026. szeptember 25.
A szerződés értéke (miniszteri videó) eredetileg nettó mintegy 5,9 milliárd, később mintegy nettó 8,5 milliárd forint; kifizetve bruttó több mint 10 milliárd forint Népszava, Portfolio, 444.hu, 2026. szeptember 25.
A 4iG alvállalkozói részfeladata több mint nettó 2 milliárd forint (a cég 2019-es éves jelentése szerint) Telex, 2026. szeptember 25.
Az utolsó mérföldkő igazolása; a projekt lezárása 2022. május; 2023 Telex, Portfolio, Népszava, 2026. szeptember 25.
Összesített készültség a 2026. júliusi műszaki felülvizsgálat szerint 52% Telex, Portfolio, Népszava, 2026. szeptember 25.
Ügyféloldali alkalmazás készültsége 10–15% Telex, Portfolio, 2026. szeptember 25.
Földforgalmi és mezőgazdasági modul készültsége 0% (a térképi eljárások fejlesztése lényegében el sem kezdődött) Telex, Portfolio, Népszava, 2026. szeptember 25.
A befejezés vállalt határideje 2026 vége, belső állami informatikai csapattal; a Tigrával kötött üzemeltetési szerződés felbontva 444.hu, Portfolio, 2026. szeptember 25.
OLAF-vizsgálat 2026. január Telex, ATV, 2026. szeptember 25.
A MÁK új elnökének hivatalba lépése 2026. szeptember 28. Portfolio, 2026. szeptember 25.

Két megjegyzés tartozik a számokhoz. Egyrészt a szerződés eredeti értékét a minisztérium írásos közleménye (nettó 8,99 milliárd) és a miniszter videója (nettó 5,9 milliárd) eltérően közli. Valószínű, hogy a két szám a szerződés különböző részeire vagy állapotaira vonatkozik, de ezt a nyilvános források nem tisztázzák. Ez maga is érv a 3.2 pontban javasolt portfólió mellett, ahol az eredeti és az aktuális keret egy helyen, egységes módszerrel szerepelne. Másrészt az 52 százalékos készültségi értéket az új vezetés állapította meg. Ez nem bírósági tényállás, és a fővállalkozó álláspontja nem ismert. Éppen ezért fontos, hogy a jövőben a készültséget a szerződő felektől független vizsgálat mérje.

6.3 Szakpolitikai vetületek

  • Közigazgatás és e-kormányzat (programpontok) — az átadás-átvételi rend, az eredményalapú hatékonyságmérés és az ingatlan-nyilvántartás mint az egyablakos ügyintézés alapnyilvántartása (programpont ID: KI8, KI1);
  • Digitalizáció és AI-szabályozás (programpontok) — a projektportfólió adatainak géppel olvasható közzététele (programpont ID: D2);
  • Átláthatóság és korrupcióellenes politika (programpontok) — a közpénz-követés, az uniós forrású projektek elszámoltathatósága és a visszakövetelés (programpont ID: A1, A8, A2);
  • Gazdaság (programpontok) — adatvezérelt költségvetés és utólagos hatásvizsgálat a nagy állami beruházásoknál (programpont ID: G1, G20).

6.4 Szakkönyvi részletezés

6.4.1 Daniel Kahneman: Gyors és lassú gondolkodás

Kahneman a tervezési falláciát olyan tervek és előrejelzések jellemzőjeként írja le, amelyek a legjobb forgatókönyvhöz állnak közel, és nem veszik figyelembe a hasonló korábbi esetek tényleges kimenetét. Egy általa idézett nemzetközi vizsgálat szerint az 1969 és 1998 között indított vasútépítéseknél a tervezők rendszeresen túlbecsülték az utasszámot, a projektek pedig átlagosan 45 százalékos költségtúllépéssel zárultak. A tanulság harminc év alatt sem javított a becsléseken. Kahneman hangsúlyozza, hogy a hibás költségvetés nem mindig véletlen. A tervek szerzőit gyakran az ösztönzi, hogy tervüket elfogadtassák, és tudják: egy programot ritkán állítanak le csak azért, mert drágább vagy lassabb a vártnál. Ezért szerinte a felelősség elsősorban azokat terheli, akik a tervet elfogadják, és nem kérnek külső nézőpontot. Az ellenszer a Bent Flyvbjerg dán tervezési szakértő nevéhez kötött, referenciakategória segítségével történő előrejelzés: az új projekt költségét és időigényét a hasonló projektek statisztikai eloszlásához kell mérni.

A könyv egy másik fejezete az elsüllyedt költségek falláciáját tárgyalja. A szervezetek hajlamosak további pénzt fektetni egy késésben lévő, egyre kevésbé ígéretes projektbe, mert a leállítás a korábbi kudarc elismerését jelentené. Kahneman külön kiemeli, hogy ez a hiba a projektért felelős vezető szempontjából akár racionális is lehet, hiszen a leállítás az ő pályáján hagy nyomot. Ezért cserélik gyakran az ilyen döntés előtt álló vezetőt: az új vezető nem cipeli elődje mentális számláit. A magyar esetre fordítva: a 3.2 pont nyilvános portfóliója hozná létre azt a hazai referenciakategóriát, amely nélkül minden új állami IT-projekt a legjobb forgatókönyvből tervez. A 3.3 pont folytatási döntése pedig azt a pillanatot használja ki, amikor egy új vezetés a korábbi döntések terhe nélkül mérlegelhet.

📖 Forrás: Daniel Kahneman: Gyors és lassú gondolkodás

6.4.2 Peter F. Drucker: The Effective Executive

Drucker az eredményes döntés öt eleme közül az utolsónak a visszacsatolást tartja. Minden döntésbe be kell építeni, hogy a mögötte álló várakozásokat folyamatosan összevessék a tényleges eseményekkel. A szerző a katonai gyakorlatból hoz példát: a parancsot kiadó tiszt maga megy el, vagy saját emberét küldi el megnézni, végrehajtották-e a parancsot. Nem azért, mert nem bízik a beosztottjában, hanem mert a tapasztalat szerint a jelentésekben nem lehet megbízni. Drucker szerint a jelentésekre és számokra szükség van, de ha a visszacsatolás nem a valósággal való közvetlen találkozásra épül, a döntéshozó elszakad a valóságtól. Arra is figyelmeztet, hogy a számítógép ezt a veszélyt növeli, mert a döntéshozót még távolabb viszi a helyszíntől.

A könyv bevezetője az akciótervről is ad gyakorlati szabályt. A vezetőnek előre rögzítenie kell, milyen eredményeket vállal a következő 18–24 hónapban, milyen határidővel. Az akciótervbe két ellenőrzési pontot kell építeni: egyet félidőben, például a kilencedik hónapban, egyet pedig a végén. Az E-ING-nél a 2022-es mérföldkő-igazolás pontosan az a jelentés volt, amelyet senki nem vetett össze a rendszer tényleges működésével. A 2026-os felülvizsgálat viszont éppen azt tette, amit Drucker javasol: megnézte, mi működik valójában. A 3.1 pont független átvételi vizsgálata ezt a lépést teszi a kifizetés előfeltételévé, a 3.3 pont MÁK-akcióterve pedig Drucker 18 hónapos, félidei ellenőrzéssel kiegészített tervét alkalmazza az Államkincstár új vezetésére.

📖 Forrás: Peter F. Drucker: The Effective Executive

6.4.3 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

A feljelentésben megjelölt tényállások közül a hűtlen kezelés alapesetét a Btk. így határozza meg:

„Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.” (376. § (1) bekezdés)

A felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztásáról a tudásbázisban elérhető, 2017-es hatályállapotú szöveg ezt rögzíti:

„A gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettség teljesítését elmulasztja, és ezáltal lehetővé teszi, hogy a költségvetési csalást a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet tevékenysége körében elkövesse, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” (397. §)

A két rendelkezés azt mutatja, hogy a büntetőjog ismeri a felügyeleti felelősséget, de szűk feltételekkel és utólag. A felelősséghez bűncselekménynek kell történnie, azt bizonyítani kell, és a felügyeleti mulasztásnak ezt kell lehetővé tennie. Egy gondatlan, de nem bűncselekményt megvalósító teljesítésigazolásra a büntetőjog nem ad választ. Arra sem, hogy a projektszervezetben ki milyen bizonyíték alapján írta alá a mérföldkő-igazolást. Ezt a feljelentés nyomán a nyomozó hatóságnak kell most utólag feltárnia. A 3.3 pont név szerinti felelősségi lánca ezt a hiányt közigazgatási szabállyal pótolja: a projektgazda, a teljesítésigazoló és az utalványozó szerepe elkülönül, és a nevük előre, dokumentáltan rögzített. A büntetőjogi felelősségről továbbra is kizárólag a bíróság dönt.

📖 Forrás: 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

6.5 Nemzetközi összehasonlítás

Több európai és angolszász ország intézményesítette az állami IT-projektek portfólió-szintű, független kontrollját. Az Egyesült Királyságban a kormány 2013 óta évente közzéteszi a nagy kormányzati projektek portfólióját (Government Major Projects Portfolio). Ebben minden projekt kap egy független megvalósíthatósági besorolást (Delivery Confidence Assessment, vagyis a sikeres befejezés valószínűségének értékelése), amely a zöldtől a pirosig terjed. A nagy projektek a kulcsfontosságú döntési pontokon független szakértői felülvizsgálaton mennek át. Hollandiában 2015 óta független testület véleményezi az 5 millió eurónál nagyobb állami informatikai projekteket. Véleményét a parlament is megkapja, és a tárcák kötelesek reagálni rá. Dániában az állami IT-projekttanács 2011 óta kockázatértékelést készít a nagyobb állami informatikai fejlesztésekről, és a projektek állapotáról rendszeres, nyilvános összesítés készül. Az Egyesült Államokban a szövetségi informatikai beruházásokról 2009 óta nyilvános felület (IT Dashboard) ad tájékoztatást, amelyen az ügynökségek informatikai vezetői kockázati besorolást adnak minden nagyobb beruházásra.

A modellek közös eleme, hogy a projekt állapotáról nem a projektszervezet saját jelentése, hanem egy tőle független egység ítélete a mérvadó, és ez az ítélet nyilvános vagy legalább a parlament számára hozzáférhető. A brit tapasztalat azt is mutatja, hogy a piros besorolás politikailag kényelmetlen, ezért a besorolás függetlenségét és módszertanának nyilvánosságát külön védeni kell (lásd a IV. rész kockázati elemzését). A MIAK KI1 programpontjának észt mintája is ide kapcsolódik: az egységes állami adatcsere-rendszer azért működőképes, mert az alapnyilvántartások, köztük az ingatlan-nyilvántartás, ténylegesen elkészültek és elérhetők. Az E-ING félkész állapota az egyablakos ügyintézés egyik alapját gyengíti.

6.6 Kapcsolódó MIAK-programpontok

Közigazgatás és e-kormányzat

  • KI8 — Drucker-elvű hatékonyságmérés a közigazgatásban
  • KI1 — Egyablakos digitális ügyintézés

Digitalizáció és AI-szabályozás

  • D2 — Nyílt adatok programja

Átláthatóság és korrupcióellenes politika

  • A1 — Közpénz-dashboard
  • A2 — Közbeszerzési átláthatóság
  • A8 — Kohéziós politikai elszámoltathatóság

Gazdaság

  • G1 — Adatvezérelt költségvetés
  • G20 — Gazdaságpolitikai hatásvizsgálati rendszer (Drucker-audit)

Javasolt új programpont: Állami IT-projektportfólió és független átadás-átvételi vizsgálat — minden 1 milliárd forint feletti állami informatikai projekt negyedéves nyilvános állapotjelentése független készültségi értékkel és megvalósíthatósági besorolással, a záró kifizetés független átvételi vizsgálathoz és részleges visszatartáshoz kötése, valamint név szerinti felelősségi lánc (projektgazda, teljesítésigazoló, utalványozó) — a Közigazgatás és e-kormányzat területre.

6.7 Források jegyzéke

Sajtóforrások (MIAK sajtómonitor, 2026. szeptember 26. — 3. téma):

Tudásbázis-hivatkozások (szakkönyvek):

  • 📖 Daniel Kahneman: Gyors és lassú gondolkodás
  • 📖 Peter F. Drucker: The Effective Executive
  • 📖 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

MIAK-belső anyagok:

  • MIAK szakpolitikai terület: Közigazgatás és e-kormányzat (programpontok; programpont ID: KI1, KI8)
  • MIAK szakpolitikai terület: Digitalizáció és AI-szabályozás (programpontok; programpont ID: D2)
  • MIAK szakpolitikai terület: Átláthatóság és korrupcióellenes politika (programpontok; programpont ID: A1, A2, A8)
  • MIAK szakpolitikai terület: Gazdaság (programpontok; programpont ID: G1, G20)
  • MIAK sajtómonitor, 2026. szeptember 26. — 3. téma, pontszám: 85/100

Kiegészítő nyilvános adatforrások:

  • Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) — szerződéses adatok és szerződésmódosítások
  • palyazat.gov.hu — uniós forrású projektek adatai
  • Egyesült Királyság kormánya — Government Major Projects Portfolio éves jelentések
  • Egyesült Államok — federal IT Dashboard (szövetségi informatikai beruházások nyilvános felülete)

Generálási metaadatok

  • Bemeneti sajtómonitor: MIAK sajtómonitor, 2026. szeptember 26.
  • Generálás dátuma: 2026. szeptember 26. 10:30 CEST
  • Felhasznált tokenek (összesen): 180000 (lásd frontmatter tokens_breakdown)

Kapcsolódó korábbi elemzéseink