A világ legsikeresebb kormányzatai egyre inkább adatokra építik döntéseiket. Az Egyesült Királyság Behavioural Insights Team-je, Észtország digitális közigazgatása, vagy Szingapúr tényalapú városfejlesztése mind azt mutatják: a mérés és visszacsatolás jobb eredményeket hoz, mint az ideológiai meggyőződés.

Mi a helyzet Magyarországon?

A magyar szakpolitikai döntések többsége továbbra is anekdotikus tapasztalatokra, politikai alkukra vagy ideológiai megfontolásokra épül. Néhány konkrét probléma:

  • Hatásvizsgálat hiánya — Törvények születnek anélkül, hogy mérnék a várható következményeiket
  • Visszacsatolás nélküli programok — Milliárdos támogatási programok futnak évekig kiértékelés nélkül
  • Zárt adatok — A közérdekű adatok nehezen hozzáférhetők, ami lehetetlenné teszi a független elemzést

Mit javasol a MIAK?

Három alapelvet tartunk szükségesnek:

  1. Minden szakpolitikai intézkedéshez mérhető célokat kell rendelni — mit akarunk elérni, mikor, és hogyan mérjük?
  2. Nyilvános adatok — a közpénzből finanszírozott kutatások, statisztikák és döntési háttéranyagok legyenek szabadon elérhetők
  3. Rendszeres hatásvizsgálat — nem elég törvényt alkotni, mérni kell, hogy működik-e

Az adatvezéreltség nem egy technikai kérdés — ez a demokratikus elszámoltathatóság alapja.

Ez nem utópia. Ez módszer. És mi pontosan erre építjük a programunkat.